Az üzleti szférán belül júliusban az ipari és az építőipari bizalmi index egyaránt új történelmi csúcsára jutott, a szolgáltatói is kedvezőbb lett, egyedül a kereskedelmi várakozások romlottak kissé. Az iparban javult az elmúlt és a következő időszakra várt termelés, valamint a rendelésállományok – különösen az exportrendelések– megítélése. A készleteket viszont a júniusinál kissé magasabbnak érezték a válaszolók. Az építőiparon belül a mélyépítő cégek kilátásai kissé romlottak, a magasépítőké javultak (júniusban fordított volt a helyzet).
Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség kissé csökkent, de így is nagyon erős. A rendelésállomány értékelése nem változott, a megkötött szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza júliusában 7,8 hónap volt, minden korábbinál hosszabb. A kereskedelmi bizalmi index – a júniusi jelentős emelkedés után – júliusban enyhén, de negatívan korrigált, s ezzel bennmaradt az elmúlt 4,5 évet jellemző viszonylag keskeny sávban. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése egyaránt hibahatáron belül változott, a rendeléseké viszont kissé romlott. A szolgáltatói bizalmi index június után júliusban is nőtt, de még nem érte el a negyedévvel ezelőtti csúcsát. Javult az általános üzletmenet, az előző és a következő negyedévi várható forgalom megítélése. Az átlagos kapacitáskihasználás változatlanul nagyon magas, 90% feletti (az iparban 86%).
A foglalkoztatási hajlandóság a szolgáltató szektor kivételével minden ágazatban erősödött. A lakosság munkanélküliségtől való félelme júniusban volt minden idők legalacsonyabb szintjén, ehhez képest júliusban némi romlás következett be. A termelés növelésének fő akadálya minden ágazatban a munkaerőhiány, az iparban a szakképzett munkaerő hiánya a válaszadók felének jelentett növekedési korlátot.
Az áremelési törekvés jellemzően a júniusival ellentétesen alakult, az iparban és a szolgáltató cégek körében erőteljesebb lett, az építőiparban visszafogottabb, s kissé gyengült a fogyasztók inflációs várakozása. A kereskedelemben viszont tovább nőtt az áremelést tervezők aránya. Miután az elmúlt két hónap folyamán a magyar gazdaság perspektívájáról alkotott vélemény összességében minden ágazatban és a fogyasztók körében is rosszabb lett, júliusban ez a folyamat az ipar kivételével folytatódott.
A GKI fogyasztói bizalmi index júliusban idei mélypontjára került, de továbbra is optimizmust tükröz. A lakosság saját pénzügyi helyzetét és jövőbeli megtakarítási képességét is rosszabbnak látta, mint egy hónappal ezelőtt.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.
Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.
A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.
