A KT titkársága és a Magyar Közgazdasági Társaság kedden, Budapesten szakmai konferenciát szervezett azon kutatóintézetek, valamint a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék szakembereinek részvételével, akik a KT munkáját segítik a költségvetéssel kapcsolatos véleményalkotásban.
Fontosak a fogyasztók
Virovácz Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási csoportvezetője rámutatott, hogy már idén is lassulhat a nettó export hozzájárulása a GDP-hez, a következő 3 évben a fogyasztás lesz a legfőbb tétel a növekedésben. A kutató elmondta: a külkereskedelmi forgalom a következő években is évről-évre aktívummal zár majd, de egyre inkább nő majd az import volumene.
Az államháztartást tekintve a jövő évi költségvetés a kormányzati terveknél is némileg kedvezőbben alakulhat, 1,9 százalékos GDP-arányos hiányt valószínűsítenek a Századvégnél. Hozzátette: az államháztartási deficit alacsony szinten tartását segíti a kamatkiadások folyamatos csökkenése és az elsődleges többlet emelkedése is.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Virovácz Péter kiemelte: középtávon a GDP potenciális növekedési üteme 2,3 százalékot mutat. Az infláció az egyedi sokkok után normalizálódik, a Századvég kutatói 2016-ban 2,4 százalékos, 2017-ben 2,7 százalékos, 2018-ban 2,9 százalékos éves pénzromlási ütemet várnak. A kutatási csoportvezető kiemelte: a Századvég kutatói szerint az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2017-ben 70,5 százalékot, 2018-ban 68,4 százalékot érhet el számításaik alapján.
Kritikát kapott a kormány
A konferencián Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke kiemelte: az egyik legfőbb gond a magyar gazdaság jövője szempontjából, hogy az elmúlt 5-10 évben a hazai beruházások szerény mértékben nőttek, és tavaly is főleg uniós források beáramlásának volt köszönhető a beruházások bővülése.
A GKI elnöke elismerte, hogy 2012-től valódi eredményeket is elért a magyar gazdaság, ezek között említette, hogy Magyarország kikerült az EU túlzott deficit eljárásából, és a fő célt, a 3 százalék alatti államháztartási hiányt azóta is tartja Magyarország. Az ország külföldi adóssága csökken, a jegybanki alapkamat csökkent, ezzel olcsóbb lett a vállalkozások finanszírozása, és az adórendszerben, például az ekáer bevezetésének hatására, lényeges fehéredés következett be.
Vértes András bírálta is a kormány egyes intézkedéseit: véleménye szerint a kormányzat az elmúlt években főleg úgy javított a makrogazdasági egyensúlyon, hogy államosított, egyúttal ágazati különadókat vezetett be és ezzel torzította a piaci versenyt. Vértes András a német-magyar kamara elmúlt időszakban közzétett értékelését idézve elmondta: a magyar gazdaság helyzete javult, az infrastruktúra jó, de erősödik a korrupció, és a befektetők elégedetlensége nőtt.
