A tömeg rögtön megindult
Prőhle Gergely arra a kérdésre, hogy miért huny szemet a rendőrség Budapesten, amikor menekültek ezrei ugranak fel a nyugatra tartó vonatokra, elmondta, hogy az eset a berlini fal leomlásakor történt „Schabowski-féle” félreértésre emlékezteti. „Ő sem úgy gondolta, hogy a falat még azon az éjszakán megnyitják” – mondta a helyettes államtitkár.
A Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) Központi Bizottságának titkára, Günter Schabowski 1989. november 9-én este a keletnémet televízióban és rádióban élő adásában közvetített sajtótájékoztatón jelentette be a határok, beleértve a Nyugat-Berlinbe vezető átkelőhelyek megnyitását. Az intézkedést csak másnaptól és rendőri engedélyhez kötve tervezték bevezetni, de Schabowski egy kérdésre azt válaszolta, hogy az azonnal hatályos. A tömeg még az adás alatt megindult a határátkelőhelyekhez, és lebontotta a 28 évig álló berlini falat.
Prőhle Gergely hozzátette, hogy nyilvánvalóan Angela Merkel német kancellár sem úgy gondolta azt, ami a hétvégén még úgy hangzott, hogy minden szíriai állampolgárt befogadnak Németországban. A menekültek viszont ezt szó szerint értették, a magyar rendőrség pedig úgy értelmezte a helyzetet, hogy a menekültek felszállhatnak a vonatokra.
Arra a felvetésre, hogy a kormány és a rendőrség bizonyára megkönnyebbült, hogy a hetek óta túlzsúfolt pályaudvarok elkezdtek kiürülni, a helyettes államtitkár azt mondta: „talán ez is szerepet játszott”.
A menekültek nagyjából 4 százaléka it marad
Az ideiglenes műszaki határzárról elmondta, hogy az nem a menekültek, hanem az embercsempészek elriasztását szolgálja, és azt, hogy a menekültek szabályozott keretek között léphessenek be az országba. Hangsúlyozta: „az állami szuverenitás része, hogy tudni akarjuk, ki lép be országunkba”.
„Nem lehet érvként felhozni ellenünk, hogy schengeni országként komolyan vesszük a szerepünket” – mondta Prőhle Gergely arra a kérdésre, hogy miért a sok erőfeszítés, amikor Magyarország tudja, hogy a legtöbb menekült továbbutazik. Hozzátette, hogy a menekültek nagyjából 4 százaléka Magyarországon marad, és a kormányzat aggódik a társadalom teherbíró képessége miatt, hiszen például a német társadalommal ellentétben nincs hozzászokva az „idegen vallásokhoz” és egy „erős muzulmán közösséghez”.
Nehéz az integráció
Arra a kérdésre, hogy miért nem szoktatják hozzá a társadalmat mindehhez, elmondta, hogy azért, mert más országok példáján látni, hogy az integráció folyamata igen nehéz.
Németországban az utóbbi években egy „új, realistább szemléletmód” alakult ki, amelyből a magyarok levonhatják azt a tanulságot, hogy „nem minden olyan csodálatosan egyszerű” a „más emberek és vallások” integrációjában – mondta a helyettes államtitkár.
Arra a kérdésre, hogy a kormány miért nem enged kibontakozni egy olyan tanulási folyamatot, amely Németországban elindult, Prőhle Gergely a világban és Európában várható demográfiai átalakulást vázolva aláhúzta, Magyarország „legfontosabb célja” az, hogy „okos családpolitikával” igyekezzen megküzdeni ezekkel a népesedési folyamatokkal.
Civiliációs jelentőségű a válság
A menekültek tagállamok közötti elosztására kidolgozott kötelező kvóták rendszerének elutasításával kapcsolatban elmondta: a magyar kormány mindig is ellenezte, hogy az Európai Bizottság túllépjen hatáskörén. Hozzátette, hogy nem lehet „Brüsszelben központilag meghatározni”, ki nyer befogadást egy államban. Kiemelte, hogy Magyarország nem zárkózik el automatikusan valamennyi menekült befogadásától.
Arra a felvetésre, miszerint Pozsony részéről megfogalmazódott, hogy Szlovákia nem kíván muzulmánokat befogadni, és ezt akár Orbán Viktor is mondhatta volna, a helyettes államtitkár azt mondta, hogy „ezt esetleg ő is mondhatta volna”.
A menekültválság és az EU jövőjének lehetséges összefüggésére vonatkozó kérdésre Prőhle Gergely kijelentette, hogy a válság „civilizációs” jelentőségű és az EU eddigi legnagyobb kihívása.
Megérti a keryítés szükségességét
A bajor CSU politikusa elmondta, hogy az említett három országban, vagyis az „európai periférián” létesítendő központokban – az úgynevezett hot spotokban – kell lefolytatni a menekültügyi eljárást.
Stephan Mayer hangsúlyozta: a német kormány jelezte, hogy nyitott és támogató hozzáállással viszonyul Magyarországhoz, és készen áll akár uniós pénzek megmozgatásával is a segítségére sietni.
Hozzátette, hogy elutasítja Magyarország politikájának „nagyon egyoldalú ócsárolását” Németországban, és megérti, hogy a magyar kormány „egy kerítéssel is védekezik a Keletről indult óriási bevándorlás ellen”.
Mindenki érvényesítse a közös szabályozást
Természetesen Magyarországnak is teljes mértékben be kell tartania az uniós jog előírásait, különösen azokat, amelyek a menekültek magyarországi regisztrációjára és a menekültügyi eljárások lefolytatására vonatkoznak – emelte ki Stephan Mayer.
A budapesti Keleti pályaudvaron hétfőn történtekről elmondta, hogy „nyilvánvalóan humanitárius katasztrófa fenyegetett, és biztonsági okok miatt nem volt más lehetőség, mint az, hogy megnyitják a pályaudvart és engedik a menekülteket felszállni a vonatokra”.
Azt azonban tudomásul kell venni, hogy az EU „korszakos kihívás” elé került, amelyet csak akkor tud legyőzni, ha mindenki érvényesíti a közös szabályokat, így Magyarország, Görögország és Olaszország is – mondta a CDU/CSU parlamenti képviselőcsoportjának vezető belügyi szakpolitikusa.
Nem számítunk frontországnak
A hot spotok létrehozásáról az uniós állam-, illetve kormányfők tanácskozása döntött. A létesítményekben uniós szakemberek dolgoznak, céljuk pedig annak gyors megállapítása, hogy az érkező emberek közül ki jogosult arra, hogy menekültstátust kaphasson és ki nem.
Ilyen hot spotokat a két frontországnak nevezett tagállamban állítanak fel az uniós hatóságok, Olaszországban és Görögországban. A magyar álláspont szerint Magyarország azért nem számít frontországnak, mert akik dél felől átlépik a határt, minden valószínűség szerint nem Magyarországon lépnek először az unió területére.
