A munkavállalók helyzete és a szolgáltatás színvonala soha nem látott mélypontra került, miközben a tulajdonos BKK olyan elhibázott, költséges buszüzemeltetési modell bevezetését erőlteti, amellyel szándékosan szétveri az ágazatot, ráadásul elkerülhetetlenül újabb jegyáremelésekhez vezet – állítja a KKDSZ.
Az utasokkal fizetteti meg a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a drága, ráadásul elhibázott új buszüzemeltetési modellt, amely semmit nem javít az évtizedes mélypontra süllyedt fővárosi tömegközlekedés színvonalán, sőt a buszágazat totális szétveréséhez vezet – hívja fel a figyelmet Nemes Gábor. A Közösségi Közlekedési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) elnöke szerint a BKV-s munkavállalók soha nem látott rossz körülmények között dolgoznak, miközben a menedzsment újabb drámai létszámleépítésre készül: 200 dolgozót tesz utcára. De még ez sem javít majd azokon a súlyos üzemeltetési gondokon, amelyekkel naponta szembesülnek a munkavállalók és az utasok is – állítja az elnök. Nemes szerint a BKK nem biztosítja a biztonságos üzemeltetéshez és a kiegyensúlyozott munkavégzéshez szükséges feltételeket és olyan szervezeti átalakításra, s költségcsökkentésre kényszeríti a BKV Zrt.-t, amely minden eddiginél drasztikusabban veszélyezteti a napi működést és a színvonalat.
Az elnök aggályosnak tartja azt is, hogy a BKV Zrt. nem tudja kellő képpen képviselni a cég érdekeit, mivel a döntéseit saját igazgatóságán belül is a BKK többségi szavazata határozza meg. A szakszervezet szerint a BKK diszkriminatív magatartása jelentős gazdasági hátrányba hozta a közlekedési céget, amelynek az elmúlt időszakban vészesen gyengült a piaci pozíciója.
Mindezek hatására a szakszervezet úgy döntött, szeptember elején utcai demonstrációval hívja fel a figyelmet a tarthatatlan helyzetre, s a nyilvánosság erejével igyekszik kiharcolni olyan intézkedéseket, amelyek a jövőben erősítik a tömegközlekedési cég helyzetét, javítják a dolgozók munkakörülményeit, s emelik a szolgáltatás színvonalát.
A KKDSZ a többi szakszervezettel együtt továbbra is válaszokat vár egyebek között arra, hogy véglegesen döntött-e a munkáltató a létszámleépítésről, s ez konkrétan mennyi dolgozót érint. A szakszervezet arra sem kapott még választ, hogy mennyi külső munkavállalót vettek fel május óta, s mennyi munkavállalót fognak a buszágazattól egyéb területekre helyezni. Kifogásolják azt is, hogy a létszámcsökkentés során a menedzsment figyelmen kívül hagyja az egyes buszos telephelyek eltérő feladatait, így az elbocsátások aránytalanul érintik az ágazatot, s mivel indokolatlanul sok fizikai munkást küldenek el, tovább veszélyeztetik a biztonságos üzemeltetést. A KKDSZ a cégen belül működő szakszervezetek összefogását szorgalmazza, s elvárja, hogy a menedzsment is egységesen kezelje az érdekvédelmi követeléseket.
A BKK és a BKV közleményben reagált a szakszervezeti meglátásokra:
A BKV egyik, kisebb szakszervezetének mai közleménye kapcsán kénytelenek vagyunk visszautasítani az abban foglalt állításokat. Ha Nemes Gáborék szerint a tömegközlekedés színvonala soha nem látott mélypontra került az elmúlt években, akkor valószínűleg nem ugyanabban a fővárosban élünk.
Amióta Tarlós István főpolgármester hivatalba lépett és a BKK létrejött, forgalomba álltak az új Alstom metróvonatok az M2 vonalán, illetve azonnali színvonaljavításként 2011-től 130 db alacsonypadlós használt busz és 15 db trolibusz állt forgalomba. Ezt követte idén tavasztól 150 db vadonatúj Mercedes-busz, melyeket május óta örömmel és nagy megelégedettséggel használnak a budapestiek. Ezek a járművek a 40 éves orosz metróvonatokat, illetve a 23 éves buszokat váltották ki, amelyeket a korábbi városvezetés nem cserélt ki: nem árt emlékezni arról is, hogy 2006 és 2010 között egyetlen új alacsonypadlós busz sem érkezett Budapestre. A Fővárosi Önkormányzat kiemelt közlekedésfejlesztési beruházási programja keretében idén ősszel indul az 1-es és a 3-as villamos felújítása, jövő tavasszal kezdődik a Budai Fonódó villamoshálózat megvalósítása. 2014-15-ben uniós támogatásból új villamosok és trolibuszok érkeznek Budapestre. A város minden részén felújítjuk a villamospályákat, jelenleg is zajlanak a munkák négy helyszínen. Rövidesen indul az elektronikus jegyrendszer megvalósítása. Addig is fejlesztjük a mai értékesítési rendszert (hosszabb pénztári nyitva tartások, több jegyváltási lehetőség, 2014-től új jegyautomaták) és az utastájékoztatást, valós idejű információkat adva utasainknak a BKK Info szolgáltatás segítségével és rövidesen a FUTÁR-rendszer segítségével.
Emellett a budapesti közösségi közlekedés finanszírozása is a múlthoz képest fordulóponthoz érkezett: míg 2003 és 2009 között a BKV napi működését is hitelekből finanszírozták, és ezzel 78 milliárd forint adósságállományt halmoztak fel, addig 2010 ősze óta a BKV egyetlen forint új hitelt nem vett fel, sőt, korábbi hitelállományát is csökkenteni tudta 64 milliárd forintra. A BKV korábbi zavaros finanszírozási rendszerét 2012 májusától egy új, átlátható, teljesítményarányos, az uniós elvárásoknak megfelelő közszolgáltatási szerződés váltotta fel, és ennek eredményeképpen a Főváros közlekedésszervezőjeként a BKK a BKV minden egyes számláját határidőre kiegyenlítette, a tömegközlekedés finanszírozása pedig 2010 óta a Kormány és a Főváros megállapodása alapján biztosított és stabil.
Nem állítjuk, hogy minden tökéletes, hiszen húsz év elhanyagoltságát az autóbusz-parkban, a BKV eladósításában, a felújítás elmaradását az M3-as metró vonalán és sok más téren nem lehet 2-3 év alatt teljesen ledolgozni. Azonban a KKDSZ által zászlóra tűzött állítás, miszerint a tömegközlekedés színvonala minden korábbinál mélyebbre süllyedt volna az elmúlt években, minden valóságalapot nélkülöz.
A ma 10 órakor kezdődött, kollektív munkaügyi vitát indító értekezletet, a BKV két szakszervezeti szövetsége, a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége és a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége és tagszervezeteik – a BKV-nál várható csoportos leépítés miatt –kezdeményezte. A kezdeményezéshez később csatlakozott a Közösségi Közlekedési Dolgozók Szakszervezete is, ezért a megnyitó két részletben zajlott a kezdeményező szakszervezetek kérésére. Az egyeztetésen a munkáltató részéről Szedlmajer László vezérigazgató-helyettes válaszolt a szakszervezetek felvetéseire. Az ott elhangzott kérdésekre a munkáltató írásban válaszol a jövő héten, s azt követően – időt hagyva az érdekképviseleteknek a válaszok kiértékelésére – tűzi ki a következő megbeszélés időpontját.
