A hét legfontosabb eseménye az EKB kamatdöntő ülése volt, ahol a vártnak megfelelően nem módosítottak a monetáris politikán. Draghi újra a jegybanki lépés „képességét, készségét és hajlandóságát” hangsúlyozta, ha szükségszerű lenne, de egyelőre ő is, jegybankelnöki társaihoz – Yellen, Carney – hasonlóan, kivárási álláspontra helyezkedett.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Draghi az esetleges jövő boncolgatása helyett Olaszországra és óriási méretű nem teljesítő hitelállományára koncentrált. Nem zárta ki az adófizetői támogatást, de annak mindenféleképpen a bizottság szabályai szerint kell történnie.
Nagy-Britanniát húzza csak vissza a Brexit
A Brexit következménye még nem érezhető az EU-ban, sőt lehet, hogy nem is lesz. Legalábbis erre utalnak az előzetes júliusi BMI mutatók. Habár Németországban megtört a március óta tartó erősödő trendje a feldolgozóipari mutatónak, ez messze nem említhető egy lapon az angol mutatók összeomlásával.
A Brexitre hivatkozva a hivatalos előrejelzők csökkentették euró zónás 2017 és 2018-ra vonatkozó inflációs (1,2%; 1,5%) és GDP (1,4%; 1,6%) várakozásukat, de az idei évet változatlanul hagyták (infláció: 0,3%; GDP: 1,5%).
Ez utóbbit alátámasztja a jobb szolgáltatóipari BMI mutatók sorozata is. Németország esetében némi ellentmondást láthatunk a vártnál rosszabb ZEW mutatók – főleg a várakozási komponensben, ami 2012 óta nem látott mélypontra esett – és a BMI mutatók között, de a negyedév végére összhangba kerülhetnek.
Mi lesz a jövőhéten?
A jövő héten pontosabb képet kaphatunk az euró zónát uraló hangulatokról, hiszen megjelenik az üzleti klíma indikátor, amelynek gazdasági, ipari, fogyasztói és szolgáltatóipari hangulatot mérő alegységei vannak. Visszatekintő adat, ezért sok izgalmat nem tartogat a 2Q GDP megjelenése pénteken. A jelenlegi várakozások az első negyedéves kiemelkedő bővülési ütem (0,6%) felét várják.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A maginfláció terén evvel szemben enyhe emelkedést várnak, de továbbra sem lehet trendszerű emelkedésről beszélni. Az inflációs alacsony szintre ragadt be, ami várhatóan csak az év végén vagy a jövő év elején rugaszkodik el számottevően. Ezért is gondolják egyre többen – amellett, hogy rohamos ütemben fogy a felvásárolható állampapírok mennyisége – hogy legalább a monetáris politika finomhangolására szükség lesz az ősszel.
Az euró árfolyamát vizsgálva láthatjuk, hogy a devizakereskedők sem számítanak jelentős monetáris változtatásra, hiszen az EURUSD árfolyam 200 napos mozgóátlaga voltaképpen az év eleje óta az 1,105-es szint körül oldalazik. Az 1,1 erős támaszt képvisel, ami alatt a Brexit szavazási mélypont (1,09) várná az érintése az április óta fennálló csökkenő trendcsatorna alsó száránál.Az 1,08/1,1 környékén erőteljes ellenállások találhatóak.
