Müller elmondta, hogy a konszern eddig válságkezelésre 16,2 milliárd eurót tett félre, és pénzügyi helyzete továbbra is stabilnak mondható. Ugyanakkor a vállalat pénzügyi forrásai nem határtalanok. „Nem kell matematikusnak lenni ahhoz, hogy lássuk, tetszés szerinti kártérítési összegek kifizetése még a Volkswagent is túlterhelné” – hangsúlyozta a konszern vezérigazgatója.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Müller ismételten elutasította az európai fogyasztóvédők követeléseit egy amerikai mintájú kárrendezésre. Rámutatott arra, hogy más a helyzet, ugyanis az Egyesült Államokban a határértékek jóval szigorúbbak, ezáltal a javítás is bonyolultabb. A Volkswagen a múlt hónap végén megállapodásra jutott az amerikai autótulajdonosokat képviselő ügyvédekkel és a szövetségi kormánnyal a dízelbotrány miatt benyújtott keresetek rendezéséről, amelynek alapján legkevesebb 14,7 milliárd dollárt kell kifizetnie a német autógyártónak különböző jogcímeken.
Az alku értelmében az autók tulajdonosai választhatnak: a VW visszavásárolja, vagy megjavítja járművüket. A konszern legalább 5100 dollárt kártérítési összeget köteles fizetni a manipulált járművekkel rendelkező amerikai ügyfeleknek. Az amerikai törvények szerint azonban a megállapodás még nem jogerős, ahhoz még egy bíró jóváhagyása is szükséges.
Példát statuálnak az Államokban
Az Egyesült Államokban mintegy félmillió járművet érint a dízelbotrány, világszerte azonban 11 milliót. A legnagyobb európai autógyártó vállalatot az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége tavaly szeptember 18-án vádolta meg azzal, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amelynek segítségével kijátszhatók a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások. Az évi 200 milliárd eurós forgalmat lebonyolító és 600 ezer munkavállalót foglalkoztató Volkswagen három nappal később elismerte a csalást.
