Észak-Korea kizárólag Kínából importál nyersolajat, és kérdés, hogy Kína tartaná-e magát a phenjani rezsim elleni esetleges nemzetközi olajembargóhoz – emelik ki hétfőn ismertetett tanulmányukban a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) szakértői.
Nem lenne nagy veszteség
Az IISS értékelése szerint azonban a kínai olajszállítások leállása esetén is „nagyon valószínűtlen”, hogy az embargót az észak-koreai gazdaság komolyabban megsínylené, és még valószínűtlenebb a rezsim összeomlása.
Észak-Korea ugyanis valójában nincs rászorulva a kínai olajra, és „nem szükségből, hanem pusztán kényelemből” importál folyékony szénhidrogéneket Kínából. Ha ez az importforrás bezárulna, akkor szilárd szénhidrogénféléket cseppfolyósítana, és ilyen energiahordozókból bőséges készletei vannak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Iparági adatokat idézve a londoni elemzőműhely tanulmánya azt írja, hogy Észak-Korea tavaly napi 15 ezer hordó nyersolajat és hatezer hordó finomított olajszármazékot vásárolt Kínától; ez Nagy-Britannia napi nyersolajfogyasztásának 1 százaléka.
Nem a mennyiség a lényeg
A valós kérdés azonban nem is az, hogy Észak-Korea mennyi olajat fogyaszt – és így mennyire lenne érzékeny az olajellátás leállására, illetve Kína milyen befolyást tudna gyakorolni rá az olajembargóval -, hanem az, hogy olajfogyasztásának mekkora hányadát tudná más helyettesítő forrásokból pótolni.
Az IISS hétfői tanulmánya szerint az amerikai és a kínai széncseppfolyósító üzemek betáplálási és kibocsátási rátájából kiszámíthatóan Észak-Koreának hozzávetőleg hatmillió tonna szenet kellene cseppfolyósítania ahhoz, hogy teljes egészében pótolni tudja éves nyersolajfogyasztását.
Ennél azonban sokkal nagyobb tartalékai vannak: a rendelkezésre álló legfrissebb számok alapján 2015-ben 25 millió tonna jó minőségű antracitszenet exportált, főleg Kínába, és ezzel Észak-Korea jelenleg a világ legnagyobb antracit-exportőre.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tavaly elfogadott 2321. számú határozata évi 7,5 millió tonnában szabta meg a nemzetközi közösség számára az Észak-Koreától évente importálható szén mennyiségét, így Phenjannak még bőségesebb készletei vannak a cseppfolyósításra – áll az IISS tanulmányában.
De vajon a gyártókapacitás is megvan?
A stratégiai kutatóintézet szerint az nem egyértelmű, hogy Észak-Koreának megvannak-e a gyártókapacitásai a széncseppfolyósítás azonnali megkezdéséhez, és ahhoz, hogy egyik napról a másikra ebből a forrásból pótolni tudja az olajimportot.
Arra viszont bizonyítékok vannak, hogy Észak-Korea a széncseppfolyósítás alaptechnológiáját már kidolgozta, és a múltban ipari méretekben már alkalmazta is. Emellett egyes haszonnövényekből dízelüzemanyagot és etanolt is tudna gyártani.
Az IISS szakértői szerint mindezek alapján valószínűtlen az észak-koreai atomfegyver-fejlesztési program szította válság megoldása még abban az esetben is, ha sikerülne rávenni Kínát az Észak-Koreába irányuló olajexport leállítására.
