A horvát államfő kiemelte, hogy a tizenkét európai országnak, Ausztriának, Bulgáriának, Csehországnak, Észtországnak, Horvátországnak, Lettországnak, Litvániának, Magyarországnak, Lengyelországnak, Romániának, Szlovákiának és Szlovéniának óriási lehetőségei vannak az együttműködés növelésének terén saját és közös céljaik elérésében, ugyanakkor az Európai Unió és a széles transzatlanti közösség érdekében is.
Az államfő úgy vélte, hogy miután újra egyesült Európa és újra kapcsolat alakult ki kelet és nyugat között, „majdnem elhanyagoltuk az északi és déli térségei közötti együttműködést”.
Grabar-Kitarovic kifejtette, hogy adriai-balti-fekete-tengeri országok az EU területének 28, lakosságának 22 százalékát teszik ki, de mindössze 10 százalékát adják az EU bruttó hazai termékének (GDP). Az adria-balti régióban az egy főre jutó GDP 14 ezer 750 euró, ami mindössze 51 százaléka az EU egy főre jutó nominális GDP értékének.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A terület fejlesztésére a horvát államfő szerint 50 milliárd euróra van szükség, amit közös gazdasági, infrastrukturális és biztonság projektekkel lehet elérni. Mindazonáltal felhívta a figyelmet a kihívásokra is, mint az említett országok rossz demográfiai helyzetére és a kivándorlásra.
Veszélyes az oroszoktól függni
Andrzej Duda lengyel államfő nyitóbeszédében fontosnak nevezte az energetikai együttműködést, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy veszélyes az energiaimport egy államtól való függősége. Megfigyelők szerint közvetve az Oroszországtól való függőségre utalt.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az energetikai infrastruktúrával nem oldható meg minden probléma, és a kulturális, valamint tudományos együttműködésre szólított fel.
Duda bejelentette, hogy a következő tanácskozásra 2017-ben Wroclaw városában kerül sor.
Kellene egy észak-déli együttműködés
A rendezvény megnyitóját a Három tenger kezdeményezés című kerekasztal-beszélgetésen követte, amelynek témája a térség hiányzó, észak-déli irányú infrastruktúrájának kiépítése volt elsősorban az energia, a közlekedés és a digitális világ területén. A beszélgetésen – amely nem volt nyilvános a sajtó számára – Áder János magyar államfő is részt vett.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A nemzetközi konferencián Szlovénia, Litvánia és Bulgária köztársasági elnökei is jelen vannak, Csehország, Szlovákia, Románia, Ausztria és Észtország miniszteri szinten képviseltette magát.
A Dubrovniki Fórum – korábbi nevén Croatia Forum – nemzetközi konferenciát először 2006-ban rendezték meg állam- és kormányfők részvételével. A házigazda Horvátország akkoriban kezdte meg csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, amelynek 2013 júliusa óta a tagja.
Már a tavalyi tanácskozáson is – az előző évektől eltérően – nemcsak a nyugat-balkáni térség stabilitásának és integrációs törekvéseinek kérdéseire összpontosítottak a résztvevők, hanem a globális fejlődésre és a nemzetközi fejlesztéspolitikára is.
