Más a nézőpont
A londoni gazdasági napilap online kiadásán hétfőn megjelent írás szerint Magyarországon „keleti nyitásként”, Lengyelországban „óriási lehetőségként” méltatják az eseményt, az EU diplomáciai köreiben viszont attól félnek, hogy Peking igyekszik a maga javára kiaknázni az Európai Unión belüli kelet-nyugati feszültséget.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
A 16 közép- és kelet-európai ország és Kína együttműködésének ösztönzője az, hogy Kína képes olyan út-, vasút-, erőművi és egyéb infrastrukturális beruházások finanszírozására, amelyekre a térség egyes szegényebb gazdaságainak szükségük van, ám Kína most már nyíltan kiterjeszti tevékenységét stratégiai és politikai területekre is, bizalmatlanságot keltve az EU-n belül meghatározó súlyú nyugat-európai hatalmak némelyikében – áll a Financial Times írásában.
A lap idéz egy EU-diplomatát, aki az ügy „érzékeny mivolta miatt névtelenséghez ragaszkodva” kijelentette: a 16+1-es „szubregionális megközelítés” komoly gyanakvást kelt nem csupán Brüsszelben, de számos uniós tagország fővárosában is.
Egy másik, szintén névtelenséget kérő magas rangú EU-diplomata szerint a 16+1 csoport „sok mindennel foglalkozik”, olyasmikkel is, amelyek EU-hatásköröket érintenek, vagy olyan területekkel, amelyeken már létezik külön EU-kínai kezdeményezés, és „egyelőre csak a jéghegy csúcsát látjuk”.
A Financial Times szerint a budapesti csúcstalálkozó is jelzi, hogy „Peking csillaga emelkedőben van a közép- és kelet-európai országokban”.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Tartanak a csúcstól
A Handelsblatt című német üzleti lap ugyancsak a Kína és 16 kelet-közép-európai ország budapesti gazdasági és kereskedelmi fórumával kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal.
A lap hétfői számában Kína küzdelme a hatalomért címmel közölt összeállításban kiemelték, hogy Kína „felvásárol külföldi iparágakat, beférkőzik intézményekbe, nyersanyagkészleteket biztosít saját magának, és kemény irányvonala elbizonytalanít európai országokat a közös csúcstalálkozó előtt”.
Kifejtették: megfigyelők szerint az európai országok „egyáltalán nem egységesen” lépnek fel a találkozón, hanem „minden egyes résztvevő a saját érdekeit követi”.
Hozzátették, hogy Kínának Orbán Viktor magyar miniszterelnök személyében „hűséges szövetségese” van, és uniós diplomaták azt mondják, Görögország mellett Magyarország is egyre gyakrabban helyezkedik Peking álláspontjára. A Handelsblatt forrásai kiemelték: ezt a folyamatot „bizalmatlansággal szemléljük”.
A német kormányban pedig „erősödik a félelem, hogy a kínaiak jól jövedelmező befektetésekkel kisajátítják maguknak a kelet-európaiakat”, és „EU-s szinten már arról szól a diskurzus, hogy a Selyemút (kínai gazdasági program) esélyt jelent-e, vagy veszélyt” – írta az üzleti lap.
