Pozitív változás
A 2014-ben a 15–74 évesek több mint egyharmada, mintegy 2 millió 557 ezer fő nyilatkozott úgy, hogy a felvételt megelőző 12 hónap során végzett valamiféle önkéntes tevékenységet. 34,3 százalékos arányuk a 2011. évihez képest 5,9 százalékponttal nőtt.
Az önkéntesség struktúrájában nem történtek markáns változások. Az önkéntes munka valamennyi formáját figyelembe véve megállapítható, hogy a vizsgált 15–74 éves népesség körében a nők továbbra is nagyobb számban és arányban kapcsolódtak be az ilyen tevékenységekbe, mint a férfiak: a nők 35,0 százaléka (1 millió 351 ezer fő), a férfiak 33,6 százaléka (1 millió 206 ezer fő) segített munkájával – mutat rá a KSH.
A hazai és nemzetközi tapasztalatok egyaránt arról tanúskodnak, hogy az önkéntesség az emberek társadalmi helyzetével, demográfiai jellemzőivel szoros összefüggésben van. A segítségnyújtás alapérték, de sokan nem is gondolnak arra, hogy az ilyen jellegű tevékenységünkkel társadalmi-gazdasági szempontból értéket teremtenek.
Közvetlen támogatás
Az önkéntesek túlnyomó többsége, 94,1 százaléka továbbra is közvetlenül segített ingyenes munkájával (informális önkéntesek), 3,3 százalékuk szervezeten keresztül vagy szervezet javára végzett ilyen tevékenységet (formális önkéntesek), míg 2,6 százalékuk közvetlenül és szervezet közreműködésével egyaránt támogatott rászoruló személyeket, különböző szervezeteket, intézményeket, vagy valamiféle közös ügyet.
Szervezeten keresztül, szervezetek javára a férfiak nagyobb arányban végeztek önkéntes munkát, miközben közvetlen támogatást a nők nyújtottak magasabb arányban. Az eredmény egyáltalán nem meglepő, a férfiak ugyanis gyakrabban vállalnak közéleti szerepet, aktívabbak a társadalmi szervezetekben, önkéntes kuratóriumi munkákban is inkább részt vesznek. A nők az önkéntességnek az informális formáit – a gyermekfelügyeletet, betegápolást, idősgondozást – vállalják nagyobb arányban.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A magyarországi önkéntesség továbbra is kissé öregedő korstruktúrát tükröz, de az elmúlt években a kiegyenlítődés irányába történtek elmozdulások. Míg néhány évvel korábban az önkéntességi arány a 60–64 éves korcsoportban érte el a csúcsát, addig a 2014-es felvétel adatai szerint az önkéntes munka vállalása legmagasabb arányban a 45–49 éveseket jellemezte.
Mit csinálnak a fiatalok?
A 35 év alatti korcsoportoknál az önkéntesség az átlagosnál továbbra is alacsonyabb, 24,6 és 33,8 százalék között van. Ennek az egyik fő oka, hogy a tanulás melletti, a tanulmányokat közvetlenül követő önkéntesség hazánkban még nem igazán elterjedt, nincsenek komoly múltra visszatekintő hagyományai. Emellett ebben az életkorban történik az egzisztenciateremtés, amikor a jövedelmet biztosító munka az önkéntes munkával szemben prioritást élvez, illetve a gyermekvállalás is ezeket a korcsoportokat érinti a leginkább, ami ugyancsak akadályozhatja az önkéntesség vállalását.
A 2011. évi felmérésben száz 15–34 éves fiatalból 23 fő számolt be önkéntes munkavégzéséről, addig 2014-ben már 29 fő. Ebben szerepet játszhatott a köznevelési törvény módosítása, amely szerint az érettségi megkezdésének a feltétele a legalább „ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása”, illetve a Nemzeti Önkéntes Stratégia elfogadása, amelynek kapcsán az önkéntesség jelentőségére mindenképpen figyelem irányult.
Nyugdíj mellett
Az önkéntesség aránya a 35–69 évesek valamennyi ötéves korcsoportjában átlag fölötti: az ilyen korúak közül 100 főből 38 kapcsolódott be valamiféle önkéntes tevékenységbe 2014-ben. Az 50–64 évesek körében az önkéntesek aránya magas szinten állandósult, de még a 65–69 évesek között is átlag feletti volt. A korosztály tagjai nagymértékben kapcsolódtak be – felnőtt korú gyermekeik, illetve szüleik, rokonaik révén – a gyermekfelügyelettel, az idős- és beteggondozással kapcsolatos szociális tevékenységekbe.
A 65–69 éves korcsoport magas önkéntességi aktivitása pedig ugyancsak jelzésértékű. Azt mutatja, hogy a nyugdíjba vonulást követően az idősödő népesség nem válik a munka világában hirtelen passzívvá és szakad ki a társadalomi tevékenységekből, hanem önkéntes tevékenysége révén segít másokon, vagy szolgál valamilyen társadalmi ügyet – áll az összefoglalóban.
Ennyit számít a szakma
Az iskolázottsági szint a jótékonysági magatartás fontos meghatározója. Az önkéntes segítők aránya az iskolázottsággal növekszik, és a diplomások körében a legmagasabb. Míg a legfeljebb alapfokú végzettségűeknek 28,8 százaléka végzett önkéntes tevékenységet, addig a középfokúaknak 35,4, a diplomásoknak pedig 38,5 százaléka.
A szakmai végzettség ugyancsak komoly differenciáló tényező. A középfokú végzettséggel rendelkezők körében mind az érettségizett, mind pedig az érettségivel nem rendelkező szakmai végzettségűek az átlagosnál magasabb, a felsőfokúakéhoz közelebb álló aktivitást mutattak az önkéntesség tekintetében, miközben a gimnáziumi végzettségűek átlag alatti aktivitása inkább az alapfokúakéhoz állt közelebb.
A felmerülő igények természetével és „kényszerítő erejével” szoros összefüggésben az átlagost jelentősen meghaladó mértékben nyújtottak támogatást az oktatás (45,7 százalék), illetve az egészségügyi és szociális gondoskodás (38,3 százalék) területen szakmai végzettséget szerzettek – áll a kiadványban.
A munkanélküliek is segítenek
A gazdasági aktivitás és az ingyenes segítségnyújtás közötti kapcsolatok áttekintésekor azt tapasztalták a felmérést készítők, hogy leginkább a foglalkoztatottak (37,3 százalék) végeztek önkéntes munkát, de a munkaerő-piaci tartaléknak számító munkanélküliek is közel azonos arányban (36,3 százalék) támogattak személyeket, vagy valamiféle ügyet, miközben a munkaerőpiacon meg nem jelenő inaktívakat 30,4 százalékos önkéntességi arány jellemezte.
Az adatok szerint a házi- és házkörüli munka, az ügyintézés és vásárlás, a gyermekfelügyelet, -gondozás, illetve a betegápolás, idősgondozás volt az önkéntesség leggyakoribb megjelenési formája. Egy ember több tevékenységi területen is végzett alkalmanként vagy rendszeres jelleggel önkéntes munkát. A válaszadók összesen 4 millió 635 ezer tevékenységet jelöltek meg, így egy önkéntesre közel kétféle tevékenység jutott.
Sok munkaórát segítünk
Az önkéntesek elkötelezettsége, szerepvállalása leginkább az általuk teljesített órákban tükröződik; 55,7 százalékuk éves szinten legfeljebb 60 órát dolgozott, az általuk teljesített órák száma az összes önkéntes – közel 387 millió – óra 9,2 százalékát tette ki. A skála másik végén az önkéntesek azon 8,5 százaléka volt, akik éves szinten 400 órát meghaladó óraszámban végeztek ilyen jellegű munkát. Az ő teljesítményük az összes ledolgozott óra 54,2 százalékát tette ki.
