Az elnök mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy a megállapodás kidolgozása évekig tartott, és nemcsak az Egyesült Államok írta alá Iránnal, hanem a világ más nagyhatalmai is.
Fontos célokat szolgál
Obama felhívta a figyelmet, hogy bár a megállapodás korántsem a legtökéletesebb, de olyan diplomáciai megoldás, amely megakadályozza, hogy a perzsa állam atomfegyvert fejlesszen ki, s esetleg újabb háború robbanjon ki a Közel-Keleten. Álláspontja szerint a megállapodásnak „konkrét és jelentős eredményei” vannak, s javította a biztonság esélyeit a világban.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A távozó elnök felsorolta Irán kötelezettségvállalásait és leszögezte, hogy Teherán eddig betartotta ezeket. „Irán tiszteletben tartja, amit vállalt, s ez azt bizonyítja, hogy a diplomácia működik” – fogalmazott Obama.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Továbbra is élnek a szankciók
Fontosnak tartotta emlékeztetni arra is, hogy az emberi jogok megsértése, terrorista csoportok támogatása és ballisztikus rakétaprogramja miatt Irán ellen változatlanul érvényben vannak szankciók. De – szögezte le – kétség nem férhet hozzá, hogy „sokkal csúnyább kihívásokkal kellene szembenézni, ha Irán atomfegyverek előállításának küszöbén állna”.
Donald Trump megválasztott elnök a kampányban gyakran hangoztatta, hogy az Iránnal megkötött hathatalmi megállapodás nem jó, és sejteni engedte, hogy felmondja az egyezményt, ám a leendő védelmi miniszter, James Mattis tábornok a múlt héten tartott szenátusi meghallgatásán azt hangsúlyozta, hogy bár a megállapodás „nem tökéletes”, de ha „Amerika a szavát adja valamire, akkor ezt tiszteletben kell tartani, és együtt kell működni a szövetségesekkel”.
A 2016. januárjában életbe lépett iráni atomalkut 2015 júliusában írta alá Iránnal az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország. A megállapodás a többi között arra kötelezi a perzsa államot, hogy 300 kilogramm alá csökkentse alacsony dúsítású uránkészletét, csökkentse urándúsító reaktorainak számát, és az araki nehézvizes reaktort úgy alakítsa át, hogy ne lehessen atomfegyverben is felhasználható plutóniumot előállítani benne. Ezért cserében az Egyesült Államok s az Európai Unió felfüggesztette a Teherán ellen korábban hozott büntetőintézkedések nagy részét.
