Az utóbbi három év legalacsonyabb értékbeni növekedését mérték az idei második negyedévben Magyarországon, de a 2,5 százalék még mindig magasabb, mint a 0,8 százalékos átlagos európai növekedés. A magyar mutató Európában a hatodik legnagyobb, még mindig az élmezőnybe tartozik.
A hazai mennyiségi eladás kilenc negyedévi növekedés után csökkent. Az európai átlag 0,1 százalék növekedést mutat.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Magyarországon az élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok árai átlagosan 2,7 százalékkal nőttek a tavalyi második negyedévhez képest. Európában átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak.
Rendületlenül költi a pénzt a magyar
Júniusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 5,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Nagyon pörög Törökország
A 21 vizsgált európai ország közül az élelmiszer-kiskereskedelem bevételének legnagyobb arányú, 8,9 százalékos növekedését Törökországban mérték. Ezt követte Norvégia 3,5, Svédország 3,2, Lengyelország 2,9 és Írország 2,6 százalékkal. A rangsor végén Görögország áll, előtte Finnország, az Egyesült Királyság, Svájc és Ausztria, mind az öt országban csökkent az értékben mért forgalom.
Az öt nagy nyugat-európai piacot vizsgálva a legnagyobb, 2,1 százalékos növekedést Spanyolországban mérték, Olaszországban 1,2, Franciaországban 0,5, Németországban pedig 0,3 százalékos volt a bővülés, míg az Egyesült Királyságban 1,6 százalékos csökkenést regisztráltak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Egész Európa élelmiszer-kiskereskedelme alacsony teljesítményt produkált. Ennek egyik oka, hogy a húsvét idén nem a második negyedévre esett, szemben a múlt évvel. Jelentősebb hatása volt azonban a Franciaországban és Németországban mért alacsony növekedési ütemnek, illetve az Egyesült Királyságban a csökkenésnek, amit főleg a kiskereskedők közötti árharc okozott – idézte a közlemény Jean-Jacques Vandenheede-t, a Nielsen európai kiskereskedelmi ismeretek igazgatóját.
Régiónkban a növekedés Lengyelországban 2,9, Csehországban 1,7, Szlovákiában pedig 1,0 százalékos volt, Ausztria viszont 0,8 százalékos csökkenéssel a negatív zónába került.
