Az elektronikus fizetési eszközök forgalma 2014-ben is a korábbi tendenciáknak megfelelően emelkedett, a 359 millió kártyás vásárlás 16 százalékos emelkedést jelent. A háztartások 9,4 millió bankszámlával rendelkeztek, az elmúlt időszakban 300 ezer számlát szüntettek meg, ugyanakkor a kártyák száma nem változott számottevően. A legtöbben átgondolták számlavezetési szokásaikat, és megszüntették második, illetve harmadik számlájukat. Az ingyenes készpénzfelvételi lehetőséget sem használja ki mindenki, összesen 78 százalék regisztrálta magát bankjánál – számolt be Bartha Lajos, az MNB igazgatója.
Többet vesszük elő a bankkártyát
Az érintőkártyás technológiát is felfedezte már a lakosság, ez segítheti az elektronikus pénzforgalom terjedését. A bankkártyák 41 százaléka rendelkezik a technológiával, az országban a POS-terminálok 48 százaléka tudja elfogadni. Jellemzően kisebb költéseket fizetnek így az emberek. A gyorsaság mellett leginkább azért részesítik előnyben ezt a fizetési módot, mert a kártyát nem kell kiadniuk a kezükből, így növeli a biztonságérzetet.
A jegybank igazgatója üdvözölte a Magyar Postánál megvalósuló fejlesztéseket is. A postai csekkek befizetése terén megvalósuló fejlesztések, különösen mobiltelefonon és automatán keresztüli fizetési megoldásai, illetve a bankkártyás fizetés lehetőségének megteremtése a postákon szintén elősegítik a számlafizetések elektronizálását.
Ösztönözni akarnak
A pénzforgalom fejlettségét jellemző mutatók terén folytatódott a lassú felzárkózás az uniós átlagokhoz. Bár felnőtt lakosság 72 százalékának van bankkártyája, de csak a vásárlások 20 százalékánál használja azt.
Mivel a felzárkózás üteme nem éri el a megfelelő hatékonyságot, ezért ebben a piaci szereplők aktívabb közreműködését várják el a jegybankban. Olyan bankkártya-használatot ösztönző kampányokat szerveznének, amelyben a bankok, a kereskedők és a felügyelet is közreműködne. Akár pénztárakban is találkozhatunk majd az akciókkal, bár konkrétumot még nem árult el a jegybank igazgatója.
A jelentésben azt is megállapították az MNB munkatársai, hogy a társadalmi költségek túl magasak az elektronikus fizetési szolgáltatásoknál. Az elmúlt időszakban a pénzforgalmi szolgáltatások díjai jelentősen megváltoztak és magas szinten stabilizálódtak. A tranzakciós illeték áthárítása a magas jövedelműeket sújtotta leginkább, legkevésbé pedig a diákszámlákat.
Az átutalások díja túl magas?
Az MNB jelentése szerint egyes bankok a forint átutalások díjában az indokoltnál magasabb árazást alkalmaznak. Erre a jövőben a felügyelet jobban fókuszál, ahogy Bartha fogalmazott: „lesznek ötleteink”.
A GIRO az elszámolásokban 20 százalékos díjcsökkentést hajtott végre 2014-ben, ezért az MNB elvárásként fogalmazta meg, hogy a bankok ezt a díjcsökkentést érvényesítsék az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokban. A bankok egy része ingyenesen vagy a tranzakciószámmal arányos díjért nyújtja ezt a szolgáltatást, átlagosan 100 forintért.
A számlacsomagok többségében azonban a szolgáltatók értékarányos díjakat is felszámítanak. Az ügyfelek 76 százaléka olyan számlacsomagot vesz igénybe, ahol a tranzakció értékével arányos díj felső határral korlátozott, míg az ügyfelek 5 százaléka esetében a tranzakció értékétől függő díjhoz nincsen felső határ rendelve. Ez azt eredményezi, hogy a lakossági ügyfelek eseti, nagy értékű tranzakciói során – ilyen lehet például a lakás – vagy gépjárművásárlás – az ügyfelek akár 100 ezer forintos nagyságrendű összeget is fizethetnek egy átutalásért.
Bartha Lajos szerint ezek az árazások túlzóak, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a bankok a nagy összegű átutalások után is ugyanúgy 12 forintot fizetnek, mint a kisebb összegeknél.
Gyorsuló elszámolás
Az MNB tulajdonában lévő GIRO Zrt. elszámolásában változások lesznek szeptembertől, a mostani 5 ciklus helyett tízet vezetnek be, így az átutalásaink még gyorsabban célba juthatnak.
Sokkal több ellenőrzés
2014-ben a pénzforgalmi ellenőrzések száma és a bírságok mértéke is emelkedett. Ez a terület ezután is kiemelt figyelmet kap a felügyeleti hatóságtól és a fogyasztóvédelemtől. Nem lehet pénzt kérni az ügyfelektől a számlaforgalmi adatokért vagy egyenleglevélért. A felügyeleti állásfoglalás szerint a bankkártya letiltása is ingyenes, így emiatt akár bírságot is kaphatnak a pénzügyi szolgáltatók.
Külön figyelmet kapnak a pénzforgalmi rendszerzavarok. Az elmúlt időszakban több banknak is leállt a fizetési rendszere, például boltban nem lehetett fizetni a bankkártyával. Az is előfordult az elmúlt időszakban, hogy az internetbankok leálltak, nem fogadtak be utalást, vagy a befogadottat nem teljesítették. Az ügyfelek széles körét érintő incidenseknél a megelőzés a legfontosabb Bartha szerint.
Uniós irányok
A jegybankban idén sem pihennek, több uniós szabályozás átültetésén dolgoznak már, 2016 őszétől várhatóak a komolyabb változások.
Az uniós szabályozás szerint az átláthatóság érdekében meg kell teremteni a banki szolgáltatások díjainak összehasonlításának lehetőségét. Biztosítani kell az ügyfeleknek a számlaváltás egyszerűbbé tételét, valamint ki kell dolgozni az alapszámla feltételeit. Az alapszámlával kapcsolatban már megy az egyeztetés a jegybank, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Bankszövetség között, egyelőre sok a nyitott kérdés, mivel az uniós szabályozás sem egyértelmű.
