Decemberben az éves inflációs ráta 0,4 százalékponttal
emelkedett, a novemberi 0,5 százalékról 0,9 százalékra, de a
maginfláció 1,4 százalékos maradt, az infláció emelkedését az
üzemanyagok árindexének (3,7 százalékpontos) emelkedése okozta a
bázishatások miatt. Az MNB által számított mindhárom inflációs
alapmutató mérséklődött az előző hónaphoz képest. Az indirekt
adóktól megtisztított maginfláció a novemberi 1,2-ről 1,1
százalékra, a keresletérzékeny infláció 1,8-ról 1,5 százalékra, a
ritkán változó árú termékek inflációja 1,8-ról 1,7 százalékosra
lassult decemberre.
Az elmúlt időszakban a keresletérzékeny termékek hozzájárulása
az inflációhoz érdemben nem változott, míg a volatilisebb, főként
költségváltozásokra érzékenyebb tételek – élelmiszer és energia –
árai összességében az árcsökkenés irányába hatottak – fűzte hozzá a
jegybank elemzése.
Az iparcikkek éves inflációja novemberhez képest lényegében
változatlan maradt, a tartós iparcikkek árai csökkentek, a nem
tartósaké változatlanok maradtak. A tartós iparcikkek
árcsökkenéséhez leginkább a használt személygépkocsik
árdinamikájának (1,1 százalékpontos) lassulása járult hozzá. Az
iparcikkek árazását a mérsékelt importárak árleszorító hatása,
valamint a folyamatosan élénkülő belföldi kereslet együttes hatása
alakítja – állapította meg a jegybank elemzése.
A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árai enyhén
emelkedtek, amihez több termékkör kisebb áremelkedése járult hozzá.
A nem feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított
árszintje lényegében változatlan maradt novemberhez viszonyítva.
A piaci szolgáltatások árai havi összevetésben nem változtak, a
termékkörre általánosan visszafogott árdinamika volt jellemző, ám a
piaci szolgáltatások inflációjának alakulása szempontjából az idei
év eleje lehet meghatározó – figyelmeztet az MNB.
