A szolgáltató a vasárnap hajnali óraátállítás közeledtével becsülte meg az 1980 óta működő intézkedés hatásait. Közölték, hogy a március 26-i óraállítást követő 6 napon az előző hét azonos időszakához viszonyítva – főképp az esti órák kevesebb fogyasztása miatt – a 9 gigawattórát is meghaladta a csökkenés.
Azonos körülmények esetén naponta 1-2 százalékos lehet a megtakarítás, amely jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben, valamint a szolgáltatóknál és a középületek díszkivilágításánál jelentkezik – tették hozzá.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Kifejtik, hogy az Európában egységesen elfogadott óraátállítási rendszerben a helyi idő március végétől október végéig egy órával előbbre áll az időzóna idejéhez képest, október utolsó vasárnapjától március utolsó vasárnapjáig pedig a normál, vagyis a téli időszámítás érvényes.
Ennek köszönhetően a szokásos, reggel 7 és este 10 óra közötti ébrenléti idő jobban egybeesik a természetes világosság idejével, így kevesebbet kell világítani – írták.
A Mavir becslése szerint évente országosan egy közepes méretű város éves fogyasztása spórolható meg az óraátállítással, a bevezetése óta elért megtakarítás így körülbelül 4 ezer gigawattórára tehető. A kisebb fogyasztás a káros anyagok kibocsátását is mérsékli, a rendszer ezért a környezet védelmét is támogatja – áll a közleményben.
Olvastad már? Jó nekünk az őszi-tavaszi óra tekergetés?
Hétvégén megint állíthatjuk az órát, ezúttal a téli időszámítás veszi kezdetét szombatról vasárnapra virradóra. Amióta csak bevezették, vita tárgya, hogy vajon kimondottan jó ez nekünk, vagy kifejezetten rossz, esetleg csupán haszontalan időtöltés. Ön szerint jó nekünk az óra tekergetése?
