Nem mehet a feje után Görögország
Az euróövezeti pénzügyminisztereknek meg kellene fontolniuk a görög adósság egy részének leírását, de csak abban az esetben, ha Görögország elkötelezi magát az ennek fejében megkövetelt gazdasági reformcsomag végrehajtása mellett – jelentette ki kedden Pierre Gramegna luxemburgi pénzügyminiszter.
„Luxemburg számára nem tabu az adósságelengedés kérdése, mindenről készek vagyunk tárgyalni” – fogalmazott a 100.7 rádiócsatornának adott interjúban a pénzügyminiszter. Mindazonáltal csak egy átfogó csomag részeként jöhet szóba a téma – szögezte le.
„Arról, hogy a 18-ak egyezzenek bele az adósság elengedésébe, Görögország pedig azt tesz amit akar, arról szó sem lehet.”
Nincsenek tabuk
Egy megállapodás a görög adósság rendezéséről éppen úgy létfontosságú Görögország számára, mint az euróövezeti koherencia megőrzése szempontjából – fejtette ki Manuel Valls francia miniszterelnök az RTL rádiócsatornának adott interjúban. „Fontos megérteni, hogy döntő pillanathoz érkeztünk az Európai Unió történetében” – hangsúlyozta.
„Franciaország minden tőle telhetőt megtesz és a jövőben is meg fog tenni, hogy Görögország tagja maradhasson az euróövezetnek, egyszerűen azért, mert ott a helye” – szögezte le a francia miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy Franciaország szerint az euróövezet nem vállalhatja fel Görögország távozásának kockázatát, mégpedig sem gazdaságilag, sem pedig politikailag. Egy euróövezeti tag távozása a világgazdasági növekedést kockáztatná – mutatott rá.
„Maga Európa a tét” – mondta. „Meggyőződésem szerint létezik a megegyezéshez szükséges közös nevező. Görögországnak szüksége van a megállapodásra, mert az euróövezet elhagyásával elviselhetetlen helyzetbe kerülnének a polgárai, de ugyanígy szüksége van a megállapodásra az euróövezetnek is saját koherenciájának a megóvása érdekében, ami pedig egész Európa érdeke” – jelentette ki.
A francia miniszterelnök az interjúban a luxemburgi pénzügyminiszterhez hasonlóan maga is alkalmazta a „nincsenek tabutémák” megfogalmazást a görög adósság elengedésével kapcsolatban.
A görögöket hibáztatják
Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter is annak a véleményének adott hangot a Corriere della Sera lapnak adott interjúban, hogy egy fenntartható reformprogram életbe léptetésével és az adósság részleges elengedésével lehet elkerülni Görögország euróövezeti kilépését. A görög népszavazás eredménye mindkét tárgyalófelet a megállapodásra, nem pedig a Grexit egyengetésre kell, hogy ösztönözze.
Az olasz külügyminiszer ugyanakkor a lapnak adott interjúban hangsúlyozta, hogy a kialakult helyzet egyértelműen és kizárólag Görögországnak róható fel, mivel kormányai az elmúlt 15-20 évben nem tartották tiszteleben az euróövezeti szabályokat.
Jön a rendkívüli csúcs
A nap folyamán rendkívüli csúcstalálkozót tartanak a görögországi helyzet megvitatása céljából az Európai Unió azon tagállamainak állam-, illetve kormányfői, amelyek a közös pénzt, az eurót használják. Előtte a pénzügyminiszterek is találkoznak.
A görög kormány valamivel több mint egy héttel ezelőtt úgy döntött, nem folytatják a tárgyalásokat az esetleges reformintézkedésekről az országnak folyósított kedvezményes hitel folyósítását koordináló és a reformokat ellenőrző intézményi hármassal, az Európai Bizottsággal, az EKB-val és a Nemzetközi Valutaalappal, hanem július 5-én népszavazást tartanak a hitelezők legutolsó ajánlatáról. Ennek elutasítása mellett tette le voksát vasárnap a görög választók több mint hatvan százaléka.
