
Szinte nem múlik el olyan nap, hogy ne értesülne a magyar közvélemény a rezsiharc újabb és újabb epizódjáról. A minap éppen Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter nyilatkozott úgy: a kormány első körben a lakossági rezsicsökkentésről döntött, mert ebben a szektorban voltak indokolatlanul magasak az energiaköltségek. Szerinte ez is javítja a versenyképességet, mivel a háztartások fogyasztásra fordítják a rezsicsökkentés miatt felszabaduló összeget. A vállalati szektor támogatásáról is érdemes gondolkodni. Hogy ez mennyire fontos, azt jól mutatja a lengyel példa, ahol a kormány fordított sorrendben, először a cégek esetében kezdte leszorítani az energiaárakat.
Nem sajátosan magyar ügy
Az energia kérdése, a fűtésre, a világításra, a közlekedésre fordított költségek csökkentése, mint a miniszter nyilatkozatából kiderült, nem sajátosan magyar ügy. Tudományos szakemberek szerint napjainkban 80-85 százalék a fosszilis energiahordozókból előállított energia aránya. Ez nagyjából ennyi volt az 1910-e években is, és most is ennyi. Óriási ez a részarány, és bármilyen furcsa, ha valaki arra gondol, hogy a fosszilis energiától pillanatokon belül meg tud szabadulni, óriásit téved.
A gáz és a kőolaj biztos, hogy néhány éven belül eléri vagy már el is érte a csúcsát. Ebből szűk a keresztmetszet. Szén van bőven, még pár száz évre elegendő. „Egyet bizton állíthatok, hogy a következő évtizedekben is még legalább 50 százalék lesz a fosszilis energiák aránya” – hangsúlyozta Kiss Ádám egyetemi tanár, az ELTE Környezettudományi Centrumának vezetője. Szerinte az egyének, azaz mi is sokat tehetünk. Energiatakarékosan élhetünk, úgy, hogy visszafogjuk a vágyainkat.
Az energiafogyasztás három dologtól függ: hányan vagyunk a Földön, mennyi szolgáltatásra vágyunk és a szolgáltatást mennyi energiával tudjuk elérni. Olyan világban élünk, ahol a tömegkommunikációs eszközök mind vágyat keltenek valami iránt, és az emberek szeretnék azt megkapni. Az autók hatékonysága 30-40 százalékkal növekedett az elmúlt időszakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy ugyanannyi ember 30-40 százalékkal kevesebb energiát használ az autókkal. És kiderült, hogy ugyanannyit használunk, mert az igények növekedtek: nagyobb és gyorsabb autókat használunk – mondja a professzor.

Környezettudatos gazdálkodás
A környezettudatos gondolkodás azonban megszületetett, s ennek mára kiváló eredményei is vannak. 2005-ben sokan mosolyogtak, amikor egy kis alsó-szászországi falú, Jühnde azt célt fogalmazta meg, hogy függetleníti magát a nagy energiatermelőktől, s a környeztet óvó, ráadásul olcsóbb energiával oldja meg az életét. Ez az úttörőprojekt az egész világon nagy feltűnést keltett. Az Amerikai Egyesült Államokból és Japánból érkeztek Jühndébe küldöttségek, hogy elmagyaráztassák maguknak, miként lehet energiát előállítani egy biogázerőműben szervestrágyából, kukoricából és gabonából.

Németországban sok követőre talált a projekt. Időközben 100 energia-önellátó falu példázza hogy a korszerű gondolkodás, kivált, ha a költségek csökkentésével is jár, előbb utóbb követőket talál. Dietmar Bode, Jühnnde polgármestere úgy fogalmaz: azzal, hogy elsőként keresztül vitték az elképzelésüket, nevezetesen azt, hogy bioenergia faluvá válnak, nemzeti és nemzetközi jelentőségre tettek szert.
Az elképzelések megvalósításához persze politikai támogatás is kellett. Németország úgy döntött, a jövőben elsősorban megújuló energiákból termelnek áramot – 2022-ben 35 százalékot, 2050-ig pedig 80 százalékot. Jelenleg a megújuló, tehát szél- nap-, vízenergiából és biomasszából nyert energia a németországi árammix 20 százalékát adja.

Nukleáris energiára teszünk
Mint ismeretes Magyarországon november 1-vel 11,1 százalékkal csökkennek a villany- és gázárak. A fogyasztók terheinek csökkentése persze csak az érem egyik, fontos oldala. A korszerű energiagazdálkodás a másik.
A magyar miniszterelnök mostani, Indiában tett látogatása alkalmával azt hangsúlyozta: négy-öt év múlva Magyarországon lehet a legalacsonyabb a villamos energia ára az Európai Unióban. Ennek ő az atomenergia-kapacitás bővítését jelölte meg fő feltételeként.