Az elhúzódó, április óta tartó kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus miatt kialakult súlyos gazdasági helyzetben lévő és energiahiánnyal küzdő Ukrajnában a Naftohaz ukrán állami gázvállalat az állam költségvetését is meghaladó deficitet halmozott fel idén. A Naftohaz hiánya mintegy 110 milliárd hrivnyát (egy hrivnya körülbelül 16 forint), míg az állami költségvetésé 68 milliárd hrivnyát tesz ki.
A rászorulók kapnak kedvezményt
„Reális piaci árat kell fizetnünk az energiahordozókért, különben a Naftohaz költségvetése örökre deficites marad” – indokolta a döntést Jacenyuk. A kormányfő ugyanakkor biztosított afelől, hogy a lakosság szegényebb rétegei számára állam továbbra is biztosít kedvezményt az energia árából.
A miniszterelnök részletekbe azonban nem bocsátkozott. Nem beszélt arról, hogy mikor tervezi a kormány életbe léptetni a jelenleg államilag dotált rezsi jelentős mértékű emelését, az állami támogatás rendszeréről és mértékéről sem ejtett szót.
Ezt várja az IMF Ukrajnától
A lakossági energiafogyasztás költségének piaci szintre emelése a Nemzetközi Valutalap (IMF) fő követelése ahhoz, hogy újabb hitelt nyújtson Ukrajnának. Az IMF küldöttsége kedden érkezett Kijevbe, hogy tárgyaljon a múlt héten hivatalba lépett új ukrán kormánnyal. A tárgyalásokat december 18-án fejezik be a tervek szerint.
EIB hitel gázvezeték korszerűsítésre
Ukrajna 200 millió dollár hitelt kap az EBRD-től az Urengoj-Pomari-Ungvár (Testvériség) közötti gázvezeték egy részének a korszerűsítésére. A múlt héten az Eurpai Beruházási Bank (EIB) 150 millió euró kölcsönt folyósított Kijevnek ugyanerre a célra. Francis Malige, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) regionális vezetője kedden azt mondta, hogy a londoni székhelyű szervezet szerdán bólint rá a hitelre.
A múlt hét elején az Európai Beruházási Banktól (EIB) 150 millió euró hitelt kapott Kijev a vezeték egy csaknem 120 kilométeres szakaszának a felújításához. Az EIB-hitelt 19 év alatt kell törlesztenie Kijevnek. A vezetéket négy év alatt korszerűsítik, ennek keretében például teljesen kicserélik a csöveket az érintett szakaszon.
Az Urengoj-Pomari-Ungvár gázvezeték még a Szovjetunió idején, az 1980-as években épült. Júniusban ezen a vezetéken robbanás történt, ami azonban nem befolyásolta Oroszország európai gázexportját. A vezeték évi 142,5 milliárd köbméter földgázt képes továbbítani.
A Nemzetközi Valutaalap 2011 márciusában állította le a 2010 júliusában indított, 15,5 milliárd dolláros hitelprogramot, mert az akkori ukrán kormány elutasította több népszerűtlen megszorító intézkedés bevezetését, köztük a lakossági gázár emelését. Áprilisban az IMF 17 milliárd dolláros hitelprogramot hagyott jóvá Ukrajna számára.
Az IMF hitel nem elég, indul a privatizáció
Jacenyuk rendkívül fontosnak nevezte az IMF-fel való együttműködést, ugyanakkor rámutatott arra, hogy a valutaalap hitele nem elegendő az ország pénzügyi, gazdasági stabilitásának megteremtésére, Kijev nemzetközi donorkonferenciát szeretne összehívni további pénzügyi támogatások kieszközlése érdekében.
A miniszterelnök a kormányülésen bejelentette, hogy nyílt pályázatot írnak ki európai uniós és amerikai befektetőknek az ukrán gázszállító rendszer és a gáztározók korszerűsítésében való részvételre. Jacenyuk szavai szerint a gázvezetékeket és a tározókat üzemeltető vállalatoknak továbbra is az ukrán állam marad a többségi tulajdonosa, a részvények legfeljebb 49 százalékát szerezhetik meg külföldi befektetők.
Jacenyuk közölte továbbá, hogy a kormány új gazdaságpolitikája keretében 1200 állami vállalat privatizációjának engedélyezésére tesz javaslatot a parlamentnek. A miniszterelnök szavai szerint jelenleg Ukrajnában a privatizációs tiltólistán mintegy 1500 állami vállalat szerepel. Hangsúlyozta, hogy ezek az állami cégek „politikai klánok fosztogatásának vannak kitéve”, ezért tartja szükségesnek jelentős részük magánosítását.
