Magyarország idén kijött a recesszióból, de nem került tartósan gyors és egészséges növekedést hozó pályára. Az idei élénkülés szinte csak átmeneti forrásokból – a tavalyi visszaesés okozta kedvező bázis, a 2012. évinél sokkal jobb időjárás eredményezte nagy mezőgazdasági termés, az EU-források lehívhatósága érdekében gyorsított állami beruházás, a fenntarthatatlan rezsicsökkentéssel élénkített fogyasztás-táplálkozik. Ez kitarthat a választásokig, de a környező országokhoz képest eddig lemaradást okozó kedvezőtlen üzleti, jogi és befektetési környezet fennmaradása a jövő év második felétől már újra fékezni fogja a magyar gazdaságot.
A látszat javul, de a valós helyzet nem
Magyarországon a GDP 2013. III. negyedévében 1,8%-kal, az I-III. negyedévben 0,6%-kal bővült. A növekedés várható volt, a dinamika azonban meglepő. A GKI 0,3%-ról 1%-ra emeli 2013. évi GDP-prognózisát, a magyar GDP azonban 2013-ban még így is alatta lesz a 2011. évinek. Az idei növekedés túlnyomórészt a mezőgazdaságnak (az időjárásnak) lesz köszönhető.
A mezőgazdaság és a költségvetési szféra nélküli GDP nem nő. A bankrendszer megítélése átpolitizálódott, semmilyen lényeges gazdasági funkcióját nem tudja hatékonyan ellátni.A vállalati hitelállomány hosszú csökkenés után – nagyrészt az MNB növekedési hitelprogram első fázisának hatására – már csaknem elérte az egy évvel korábbit. A háztartások hitelállománya azonban tovább csökken.
A beruházások négyéves visszaesése megállt, a hajtóerőt az EU-támogatásokból finanszírozott, főleg infrastrukturális fejlesztések – EU-szabályok miatti – felgyorsulása jelenti. A magánszektor beruházási aktivitása továbbra is erőtlen. A feldolgozóiparban is inkább csak stagnálnak a fejlesztések (a III. negyedévi megugrás ellenére). Éves szinten a beruházások kb. 4%-kal emelkednek. A legalább ötfős cégek és a költségvetési intézmények együttes létszáma 2013. I – III. negyedévben 0,1%-kal emelkedett, a közfoglalkoztatottak nélkül azonban 0,4%-kal, a versenyszférában 0,3%-kal csökkent. A közmunkások száma a tél folyamán – a szokásos csökkenéssel szemben, mesterségesen, a választásokig – tovább emelkedik, ami statisztikailag javítja a foglalkoztatottságot. A munkanélküliségi ráta 2013 átlagában 10,6%, az év végén 10% alatti lesz.
A javulás nagyobb része csak hókuszpókusz
A reáljövedelem kb. 2,2%-kal bővül, részben a mesterségesen leszorított infláció hatására. A lakosság azonban alig, vagy nem növeli fogyasztását. Az alacsony betéti kamatok miatt a bankbetétek csökkennek, a készpénz – állomány látványosan emelkedik, s nő az állampapírok és befektetési jegyek szerepe.
A magyar kormány a diktált rezsicsökkentés keretében egyfelől államosította a világpiaci energia – árcsökkenést, másfelől túl is lépett rajta: az nfláció októberben 0,9%-ra, az első tíz hónap átlagában 1,9% – ra, a korábban gondoltnál is jobban csökkent. 2013 átlagában 1,8%-os, az év végén – a második rezsicsökkentés hatására – 1% alatti áremelkedés várható. A Monetáris Tanács – az állam által mesterségesen lenyomott inflációra hivatkozva – kitart az alapkamat mérséklése mellett, így a november végi 3,2-os alapkamat az év végéig 3%-ra csökkenhet.
A magyar CDS – felár még viszonylag rendben van
Eközben a kedvező nemzetközi pénzügyi befektetői hangulat ellenére november végétől az euró 300 forint fölé került, a hozamgörbe meredeksége pedig tovább emelkedett, ami jelzi a kamatcsökkentés növekvő kockázatát. A magyar CDS-felár a tavalyinál lényegesen alacsonyabb, de még nem érte el a kormányváltást megelőző szintet, s a régióban csak a szlovénnél és horvátnál alacsonyabb. Az ország pénzügyi megítélésével kapcsolatos belső kockázatok – a devizahitelesek ügyében hozott, a korábbi bejelentésekhez képest higgadt lépés hatására–egyelőre csökkentek, de a politikusok okozta bizonytalanság fennmaradt.
Maradhat 3 százalék alatt a hiány
A 2013. évi költségvetési folyamatok a korábban gondoltnál kissé kedvezőbbek, ezért a GKI a korábbi 3% – os GDP – arányos ESA deficit prognózisát 2,8% -ra módosítja; amit
egy 2,5 – 3,2% – os sáv középértékének tekint. A sokszori évközi korrekció eredményeként végül 2012 után 2013 – ban is sikerül 3% alatt tartani a deficitet, de a hiány idén közel 1 százalékponttal emelkedik. Az államadósság év végi változásának előjelét a forint záróárfolyama és különösen a kincstári tartalékok alakulása dönti el.
A GKI 2013 végére 79 – 80% közötti adósságrátát vár
A gazdasági folyamatokból adódó adósságcsökkenést 2011 és 2012 után 2013 – ban sem sikerül elérni! Magyarország külső egyensúlya (k ereskedelem, folyó fizetések, finanszírozási képesség) 2009 óta kényszerű többletet mutat. Így a nettó külföldi adósság (a cégcsoporton belüli hitelezést figyelmen kívül hagyva) a GDP 50%-a feletti szintről 2013 elejére 40%-ra csökkent. A külső egyensúly 2013-ban tovább javul, a folyó fizetési mérleg aktívuma és az EU- támogatások emelkednek, a külső finanszírozási igény a GDP 3,6%-áról a 4,5%-ára emelkedik.
Erőre kaphat a világgazdaság jövőre
A világgazdaság dinamikája 2014-ben gyorsul, az EU-ban az idei stagnálás után 1,4%-os növekedés várható. Az EU-ban Németország növekedése 1,7%-ra gyorsul . A világgazdasági folyamatok fő kockázata az amerikai költségvetéssel és a jegybank monetáris politikájával kapcsolato s bizonytalanság. A gazdasági várakozások az EU-ban jellemzően javulnak. A GKI – Erste konjunktúra – index 2012 végétől emelkedő, a most novemberivel megegyező magasságban utoljára csaknem három éve járt.
Az üzleti szférán belül minden ágazat optimizmusa erősödött. Novemberben az ipari cégek közül a javulást remélők aránya már minimálisan, de meghaladta a romlásra számítókét. A fogyasztói várakozások a választási ciklusnak, a közérzetjavító lépéseknek megfelelően látványosan emelkednek.
A kormányzat látszólag megnyerte a „szabadságharcot”
Elkerülte az IMF – megállapodást, kikerült a túlzottdeficit – eljárás alól, s ebből a szempontból, valamint 1% körül várható ideinövekedése révén az EU – tagországok élenjáró egyharmadába került. Az infláció októberre az EU átlagára süllyedt, a munkanélküliség pedig kisebb is annál. Emellett saját klienseit a versenyző külföldi és hazai tőkével szemben mind szélesebb körben hozta helyzetbe. A sikerek mélyén azonban alapvetően átmeneti, költséges és fenntarthatatlan folyamatok húzód nak meg.
A piacgazdasági normáktól való szisztematikus eltérés, a tőke – és versenyellenesség kikapcsolta a tartós, felzárkózást jelentő növekedés hajtóerőit, s gazdaságpolitikai fordulat nélkül leszakadási pály án maradunk. A választási gazdaságpolitika nem jelent hagyományos választási költségvetést, az osztogatás terheit a kormányzat korábbi gyakorlatának megfelelően elsősorban az üzleti szférára igyekszik hárítani (adók, rezsicsökkentés). A kormány ugyanis mindenképpen el akarja kerülni, hogy újrainduljon a túlzottdeficit
– eljárás.
Erre utal az EU Magyarországra vonatkozó 2013. novemberi előrejelzése is, amely – miközben 2014-re pontosan a még tolerált 3%-os hiányt tartalmazza -, a szöveges kifejtésben többek között feltételezi ( nyilván a kormány erre vonatkozó kijelentéseinek megfelelően ), hogy nem lesz a devizahitelesekre vonatkozó újabb, komolyabb költségvetési tehervállalást igénylő csomag. Mivel a terhek költségvetési részvétel nélküli bankokra hárítása viszont – amint azt az európai intézmények már a végtörlesztés kapcsán rögzítették – ugyancsak elfogadhatatlan, drasztikus kormányzati „devizahiteles – mentő” akcióra aligha kerülhet sor.
Erre utal a probléma igazságszolgáltatásra hárítása, ami időhúzásra is alkalmasnak látszik. A választási gazdaságpolitika terheinek bankokra és cégekre hárítása természetesen csak rövidtávon lehetséges , hiszen az érintettek előbb – utóbb különböző módon – költségeik továbbhárításával, a minőség rontásával, a fejlesztések halasztásával – végső soron a lakosság és az üzlet i szféra terheit növelik . A kormányzat folytatja az elvileg független intézmények integrálását, a demokrácia és a piacgazdaság intézményrendszerének leépítését. Eközben nem foglalkozik azzal az alapvető problémával, hogy Magyarországról a tőke és a munkaer ő egyaránt távozóban van . Magyarország a
magas hozamfelár révén vonzó a pénzügyi befektetőknek, de a jogbiztonság hiánya miatt taszítjaa beruházókat.
A kereskedelmi bankoknak eddig nyújtott nulla kamatozású hitel érdemben nem fenyegeti a pénzügyi egyensúlyt, de aligha képes serkenteni a növekedést, mivel nem érinti a magyar gazdaság alapvető problémáját, a bizalomhiányt. A második, 2000 milliárd forintos nulla kamatozású hitelcsomag irreálisan nagy, másfélszerese a kkv szektor teljes 2011. évi beruházásának, így megvalósulására kicsi az esély. A magas hosszú hozamok miatt azonban erős az arbitrázs veszélye.
A GKI 2014-re 2,9%-os GDP-arányos hiányt prognosztizál, de ehhez nagy valószínűséggel a jövő nyáron évközi egyenlegjavító lépésekre lesz szükség. Az adósságráta már minimálisan mérséklődik. A túlzott deficitre vonatkozó új, de ránk még nem érvényes második EU-szabály szerint viszont Magyarországnak nemcsak minimális javulást, hanem az adósságráta kb. évi 1 százalékpontos csökkenését kellene elérnie három év átlagában, aminek a megvalósulásától jövőre még igen távol leszünk.
Lesznek beruházások, de ez az EU-nak köszönhető
A külső egyensúly 2014-ben is kedvező lesz, de javulása csaknem megáll, a külső finanszírozási képesség a növekvő EU – támogatások ellenére a GDP 4,7% – a körül marad. A tőkeáramlásban még a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válása esetén sem várható gyors fordulat, kedvező esetben a kiáramlás megáll.
A beruházások 2014 – ben is az EU – támogatású fejlesztések miatt emelkednek, de csak 2 %-kal, a 2013. évinél enyhébben. A beruházási aktivitás a magángazdaságban továbbra is erőtlen. A valódi foglalkoztatás 2014-ben stagnál, a munkaerő-felmérés alapján számított azonban a közmunka további kiterjesztése valamint a külföldi munkavállalás bővülése révén 1,5%-kal növekedhet. A munkanélküliség éves átlagos szintje 10,5% körül marad.
Tovább nőhetnek a reálbérek jövőre
Jövőre az agráriumon kívüli szektorok némi növekedése és a választási évből következően lazuló állami bérpolitika hatására a 2013. évinél kissé gyorsabb, 4-4,5%-os bruttó és azonos nettó béremelkedés várható, ami a reálkeresetek 2-2,3%-os emelkedését teszi lehetővé.
A közszférában 6-7%-ra gyorsul a bérkiáramlás. A versenyszférában a béremelési kényszert fékezi az alacsony infláció,3-3,5%-os emelkedés várható (a minimálbér 3,6%-kal emelkedik). A családi adókedvezmény kiterjesztése további 0,7 százalékponttal emeli a nettó keresetet. A nyugdíjak 2,4% – os emelése minimális reálnövekedést eredményez. Összességében a reáljövedelmek 2% körüli bővülése várható. A lakosság fogyasztása az előző évek visszaesése és stagnálása után ezt lassan közelítő, 1,5% körüli mértékben nő.
Egy százalékra csökkenhet a GDP-nővekedés
Az európai konjunktúra idén megkezdődött javulása és a belföldi kereslet – átmeneti, mesterséges és fenntarthatatlan – élénkítése hatására 2014 első felében folytatódhat a 2013 végi dinamika. A választási gazdaságpolitika következtében kialakult egyensúlyi feszültségek kezelése azonban a választások után elengedhetetlennek látszik, miközben a növekedés tartósítása elképzelhetetlen a kiszámíthatóság és a bankrendszer működőképességének helyreállítása, az üzleti beruházások dinamikus bővülése nélkül. Így 2014 második felében 1% közelébe csökkenhet a GDP-növekedés, éves átlagban pedig 1,3% várható.
Az ipari növekedést továbbra is az export húzza
A mezőgazdaságban a GKI 2014-re stagnálást prognosztizál. Az ipari növekedést továbbra is az export húzza, ehhez csatlakoznak a belföldi piacon az exportőrök beszállítói. A javuló európai – és különösen német – kilátások 3% körüli ipari dinamikát alapoznak meg. Mivel a járműiparon kívül évek óta alig lépett be jelentős új kapacitás, a cégek kissé élénkülő beruházási elképzelései pedig döntően pótló – korszerűsítő jellegűek, ennél érezhetően nagyobb ütemnek kicsi a valószínűsége. Az építőiparban 2014 végéig még az uniós források által finanszírozott beruházások jelentik a húzóerőt, a vállalati szektorban az építési kereslet érdemben nem bővül. A lakásépítés a 2013. évi nagyon alacsony, 6 – 8 ezres szintről 2014 – re még lejjebb, 4 -6 ezerre csökken.
Az építőipari termelés volumene kb. 5% – kal bővül. A kiskereskedelmi forgalom a vásárlóerő növekedését némi késéssel követve 2% – kal nő. Az év vége felé az infláció gyorsulásával elolvadó reálbér – emelkedés következtében az idei évközi gyorsulással szemben lassulás várható. Az idén stagnáló szállítási és infó – kommunikációs ágazat GDP – termelése kissé emelkedik, a pénzügyi szektor visszaesése talán már megszűnik.
A közszolgáltatások a még növekvő közmunka következtében lassulva, de kissé még nőnek. A kivitel – részben az európai konjunktúra javulásával, részben az exportálható gabona növekedése révén – kissé gyorsul. A cserearányok várhatóan nem változnak.
Nagyra nyílhat az olló
Mivel a belföldi kínálat csak részben tud megfelelni a növekvő belföldi keresletnek, az import exporttól való elmaradása fokozódik, az olló az idei 0,5 százalékpontról 1 százalékpontra nyílik. Ez más oldalról a belföldi felhasználás 2%-os, a GDP-nél gyorsabb emelkedését jelenti, ami – mivel nem eléggé beruházás-orientált módon valósul meg –
nemcsak kedvezőtlen, de a folyamat fenntarthatatlanságára is utal.
A rezsicsökkentés és a nemzetközi inflációs környezet a következő hónapokban összességében továbbra is bőven 2% alá, 1% környékére szorítja az áremelkedés ütemét. Ugyanakkor a vásárlóerő megindult szerény növekedése, a folyamatosan gyengülő forint, a költségnövekedés továbbhárításának piaci kényszere, a diktált rezsicsökkentés fenntarthatatlansága fokozatosan növeli az infláció elfojtása elleni erőt. Az idén eddig 3,4%-os maginfláció is jelzi, hogy a piacidegen módszerekkel történő árlenyomás tartósan fenntarthatatlan, ezért a 2014 első hónapjaiban 1% körüli áremelkedési ütem az év végére (a rendkívül alacsony bázis miatt is) 3,5% körülire emelkedhet. Az év egészében 2,1%-os infláció valószínű.
Tartósan 300 forint felett maradhat az euró árfolyama
A monetáris politika 2013-ban részben valóban, de részben csak látszólag kihasználta a kedvező nemzetközi környezet nyújtotta lehetőségeket, s látványosan csökkentette a jegybanki alapkamatot. (Holott 12 – 18 hónapos távon már hónapok óta nincs tér kamatcsökkentésre!)
Tartósan és érezhetően 300 forint feletti euró – árfolyam esetén azonban a kamatcsökkentés feltehetőleg leáll, sőt kamatemelés is lehetséges. Az amerikai pénzpolitika várható, bár bizonytalan időpontban bekövetkező szigorodása szintén a forint gyengüléséhez és – az ország megítélésétől is függően – feltehetőleg kamatemeléshez vezet. 2014 II. félévében kamatemelést fog indokolni az ismét felfelé menő infláció is, az év végére 3,5 – 4% körüli alapkamat valószínű. Az alacsony kamattartalom miatt a befektetőknek olcsóvá vált az árfolyam – ingadozások elleni védelem, a forint gyengülésére irányuló spekuláció. A forint árfolyamingadozása ezért erősödhet.
