Emelkedő maginfláció
Az előző hónaphoz képest az infláció 0,7, míg a maginfláció 0,1 százalékponttal 1,8, illetve 1,7 százalékosra emelkedett. A KSH előzőleg kiadott jelentése szerint az üzemanyagok ára decemberben 4,1 százalékkal volt magasabb, mint az előző hónapban és 6,8 százalékkal az egy évvel korábbinál.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A infláció mélyén rejlő folyamatait megragadni hivatott mutatók közül az indirekt adóktól szűrt maginfláció, és a keresletérzékeny termékek inflációja novemberhez képest egyformán 0,2 százalékponttal 1,6 százalékra, a ritkán változó árú termékek inflációja 0,1 százalékponttal 1,8 százalékra emelkedett decemberben az MNB számításai szerint.
Az iparcikkek és a piaci szolgáltatások éves inflációja novemberhez képest enyhén gyorsult. Az iparcikkek árazását a mérsékelt importárak árleszorító hatása, valamint a folyamatosan élénkülő belföldi kereslet kettős hatása alakítja – állapította meg elemzésében az MNB.
A piaci szolgáltatásokra jellemző árazási gyakorlat alapján az idei év eleje meghatározó lehet a termékkör inflációjának alakulása szempontjából – figyelmeztet a jegybank.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Így reagált a minisztérium
A közlemény szerint az alacsony infláció segít megőrizni a bérek és nyugdíjak értékállóságát, ami támogatja a fogyasztás élénkülését és a gazdaság fellendülését.
Idén a baromfihús, tojás, tej, valamint az internet és az éttermi étkezés forgalmi adójának csökkentése jelenítősen mérsékelheti a fogyasztói árakat, míg az infláció emelkedésének irányába mutatnak a nemzetközi energiapiaci folyamatok. Minden tényezőt figyelembe véve az áremelkedés idén is visszafogott maradhat, így 2017-ben 1,6 százalék a nemzetgazdasági tárca inflációs várakozása.
Az NGM szerint az elmúlt időszak adatai azt mutatják, hogy a gazdaságot immár tartósan visszafogott inflációs környezet jellemzi. Az elmúlt hat évben évente átlagosan 2,4 százalék volt az infláció Magyarországon. Míg 2010-ben a fogyasztói árak csaknem 5 százalékkal emelkedtek, addig a több lépcsőben végrehajtott rezsicsökkentésnek is köszönhetően 2013-ban csak 1,7 százalék, majd 2014 óta már nulla százalék körül alakult a mutató értéke – idézték fel a közleményben.
