A jelentés szerint a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek 2016-ban az előző évhez képest, decemberben pedig átlagosan 1,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az előző hónaphoz képest az árak átlagosan 0,4 százalékkal nőttek decemberben.
Idén jön a fordulat
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzőjének kommentárja szerint idén fordulat várható, éves átlagban az ING 2,5 százalékos átlagos fogyasztói áremelkedést vár, felfelé mutató kockázatokkal. A decemberi adat valamelyest felülmúlta az 1,7 százalék körüli piaci várakozásokat, azonban megegyezik az ING előrejelzésével.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A volatilis termékektől mentes maginfláció folytatta emelkedő trendjét, decemberben elérte az 1,7 százalékot, amivel több mint két éve nem látott szintre emelkedett. A maginfláció tavaly az 1,2-1,6 százalék közötti sávban mozgott, az ebből kitörés pedig jelzi az erősödő reflációs trendet – vélekedett.
Az infláció decemberi hirtelen megugrásában nagy szerepet játszott az üzemanyag árának emelkedése, amely 6,8 százalékos volt, elsősorban az alacsony bázis miatt, de a decemberben emelkedő olajárak is növelték a fogyasztói árakat. A tartós fogyasztási cikkek ára a novemberihez képest nem változott, főleg a külső alacsony inflációs környezet miatt, hiszen ezeket a termékeket nagy arányban importálja a magyar gazdaság – fejtette ki.
Egyértelmű trend
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint a tavaly decemberi 1,8 százalékos éves áremelkedés 3,5 éves csúcsot jelent. Az infláció még mindig jelentősen elmarad a 3 százalékos jegybanki céltól és abszolút értékben is alacsonynak mondható, de az emelkedő trend a várakozásokkal összhangban már egyértelmű – írta. Az éves átlagos infláció 2 százalék fölött alakulhat ebben az évben – vélekedett.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az elemző monetáris szigorításra sem számít, de a nem-konvencionális intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása idén már napirendre kerülhet. A CIB elemzője szerint a béremelkedések és a belső kereslet, illetve fogyasztás erősödése nagyobb mértékben járulhat hozzá az inflációhoz és az olajárak várható enyhe emelkedő trendje is ezt az irányt támogathatja.
Változhat a jegybanki kommunikáció
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint idén éves átlagban 2,3 százalékos inflációra számít, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, jövő év elején pedig az idei áfacsökkentések elmúló hatása miatt az infláció már elérheti a 3 százalékos inflációs célt.
Emiatt rövidtávon a jegybank kommunikációjából kikerülhet, hogy a monetáris tanács kész további nem-konvencionális eszközök használatára, azonban az elemző még nem számít a kondíciók szigorítására.
Idén januártól már 2 százalék fölé emelkedhet az infláció, az üzemanyagárak tavaly február-márciusi mélypontjának bázishatása miatt pedig márciusra az infláció elérheti a 2,7-3 százalékot – vélekedett. Innen az üzemanyagárak tavaly április-májusi drágulásának bázishatása miatt az infláció „visszaszelídül” 2 százalék közelébe az elemző szerint.
Le is és fel is
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője értékelésében hangsúlyozta: tovább fog gyorsulni az inflációs ráta 2017-ben, idén átlagosan 2,3 százalékos lehet a ráta, 2018-ban pedig átlépheti a 3 százalékot. A célzott áfacsökkentések (szárnyas termékek, internet szolgáltatás) mérsékelhetik az áremelkedést, a gyors ütemű bérnövekedés és a nyersanyagok világpiaci ára pedig felfelé mutató inflációs nyomást okozhat – írta.
Az Erste szerint a gyorsuló inflációs ráta miatt a monetáris tanács nem fog változtatni az álláspontján és fenn fogja tartani a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetet. Idén változatlan maradhat az alapkamat 0,9 százalékon, a bankközi kamatok pedig nyomott szinteken ragadhatnak – írta.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője januárban 2 százalék körüli inflációra, 2017-ben pedig ugyancsak 2,4 százalék körüli éves átlagos árindexre számít. Kérdés azonban, hogy az áfacsökkentés mennyire megy át a fogyasztói árakba, de szerinte nem fog teljes egészében megjelenni az árakban – írta az elemző.
