Az állam által indított perben a bíróság elutasította a cég igazságügyi szakértő kirendelésére szóló kérelmét, továbbá elutasította azt is, hogy az Alkotmánybírósághoz, valamint az Európai Bírósághoz forduljon.
Ma 13 devizahiteles pert tárgyalnak
Az állam ellen indított polgári perekben a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma tizenhárom pénzintézet – három bank, két takarékszövetkezet, továbbá nyolc lízingcég, illetve pénzügyi vállalkozás – ügyét tűzte ki tárgyalásra keddre. Ezek közül a Sberbank Magyarország Zrt. magyar állam ellen benyújtott devizahiteles keresetét elutasították, míg a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet kontra magyar állam perben szeptember 30-ra halasztotta a döntést.
Az Alkotmánybírósághoz azért nem fordul a törvényszék, mivel a felperes lízingcég által a törvényben megjelölt részeket nem alkalmazta a bíróság, így azok esetleges alkotmányellenessége nem befolyásolta az ítéletet. A bíróság által alkalmazott törvényhelyeket pedig nem tartotta alkotmányellenesnek a törvényszék.
A bíróság az ítélet indoklásában kifejtette, hogy a szerződésekben, illetve az általános szerződési feltételekben alkalmazott kamat-, költség- és díj tisztességtelenségének a vélelmét kellett megdöntenie a társaságnak, egyéb feltétel – így például a hatálybalépés vagy az adós javára történő szerződésmódosítás – nem lehetett a per tárgya.
Minden vizsgálandó szerződési kikötés hét feltételnek kell, hogy megfeleljen egyidejűleg. Ezek közül az átláthatóság a legfontosabb, és a bíróság is ezt vizsgálta elsődlegesen, vagyis az átlagos fogyasztó a szerződés megkötésekor tudhatta-e azt, hogy milyen feltételek változása, mennyire hat ki az ő törlesztőrészletére. Egyebek mellett ez volt az a pont, ahol a törvény által kimondott tisztességtelenséget nem tudta megdönteni a lízingcég.
Az elsőfokú ítélet nem jogerős, az ellen nyolc napon belül fellebbezni lehet.
