A magyar családi házak száma 2,5 millió, ennek 90 százaléka energetikai korszerűsítésre szorul. A kormány – uniós forrásból, őszi indítással – évi 80 milliárd forintot szán a családi házak felújításának támogatására.
10-ből 9 családi ház az utcát fűti
Magyarország lakosságának 70%-a, azaz mintegy 7 millió ember családi házban él. Ezek a lakóépületek természetszerűleg arányosan több energiát fogyasztanak, mint egy több oldalról határolt társasházi lakás, ezért az ország energiafogyasztásának 81%-áért felelősek, ami évi kb. 4 mtoe (millió tonna kőolajjal egyenértékű) energiafelhasználást jelent. A családi ház állománynak ugyanakkor csupán 10,7%-a számít energetikai szempontból korszerűnek, közel 90%-uk pedig felújításra szorul és kétszer több fűtési célú energiát fogyaszt, mint egy átlagos osztrák családi ház.
A korábbi energiahatékonysági támogatások, csakúgy, mint az áprilisban induló Otthon Melege program azonban mégis 100%-ban a társasházakra koncentráltak. Ezek az arányok jól mutatják, hogy a 2020-ra előirányzott uniós energiahatékonysági célok elérése érdekében elengedhetetlen az eddig méltatlanul mellőzött családi házak energiahatékonysági felújítása, beleértve azok korszerű hőszigetelését is.
Mennyi az annyi?
A Knauf szakértői úgy kalkulálnak, hogy egy átlagos családi ház hőszigetelése 1,6 millió forintba kerül, amelynek fele a támogatás, a másik fele pedig a saját erő. Az évi 80 milliárdból így 100 ezer családi házat lehetne hőszigetelni. Ahhoz, hogy a következő 5 évben az összes családi ház energiatakarékossá váljon, évi 400 milliárd forintnyi támogatásra lenne szükség – áll a közleményben.
Ez járna együtt az ország energiafogyasztásának 8 százalékos csökkenésével. Ez az adat pedig úgy keletkezett, hogy a lakosság használja fel az energia 33 százalékát, ennek a 80 százaléka jut a családi házakra. A hőszigeteléssel pedig 40-50 százalékos megtakarítás érhető el a házak fűtésénél-hűtésénél.
A szigetelés nem csak a környezetnek jó
Amellett, hogy az energetikai felújítások az energiahatékonysági és környezetvédelmi célok elérését is szolgálják, a gazdaság élénkítésében is nagy szerepet játszhatnak: a családok megtakarítások által élénkül a vásárlóerő, az adóbevételek emelkednek, segítik az építőipar fellendülését, hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és csökkentik az energiafüggőséget.
