Agyunk kifejezetten jól teljesít a kihívások idején, mégsem kell gyökeresen megváltoztatnunk a mindennapjainkat ahhoz, hogy élvezhessük az egészségügyi előnyöket.
Bemutatunk három egyszerű és szórakoztató módszert, amellyel hatékonyan megvédheti agyát az öregedés során.
Ha választanunk kellene egy könnyű és egy nehéz feladat között, a legtöbben a könnyebb utat választanánk. Ez teljesen természetes: a mentális rövidítések használata beépült a biológiánkba, hogy energiát takarítsunk meg. A modern technológia ráadásul a végletekig fokozta ezt a kényelmet.
A társasági élet a stresszcsökkentő pajzs
A legkisebb ellenállás irányába haladni csábító, ám ha ez a szellemi erőfeszítés tartós csökkenéséhez vezet, az súlyosan károsíthatja az egészségünket és az élettartamunkat. A világ számos részén csökken az úgynevezett „egészséges élettartam” – vagyis a jó egészségben eltöltött évek száma. Bár tovább élünk, a betegséggel töltött időszak kitolódik.
A jó hír viszont az, hogy tehetünk ez ellen! Amikor szellemi kihívást jelentő tevékenységeket végzünk, kognitív tartalékot építünk fel, amely pajzsként védi az agyat. Alan Gow, a skóciai Heriot-Watt Egyetem pszichológusa szerint:
„Bármilyen korúak is legyünk, vannak dolgok, amiket megtehetünk, és amelyek talán egy kicsit lendületet adhatnak a gondolkodási képességeinknek.”
Nem kell felforgatni az életünket: apró, fokozatos változtatásokkal is látványos eredményt érhetünk el. Íme a három legélvezetesebb módszer a kezdéshez.
Kapcsolja ki a GPS-t! – A térbeli navigáció ereje
Az agy térbeli navigációért felelős része, a hippocampus, vélhetően az Alzheimer-kór által legelsőként megtámadott terület – gyakran évekkel a konkrét tünetek megjelenése előtt.
„Évek óta tudjuk, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők gyakran első tünetként elvesznek, eltévednek” – magyarázza Dennis Chan, a University College London neurológusa.
A terület célzott védelme kulcsfontosságú. Kutatások kimutatták, hogy a mentő- és taxisofőrök körében az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó halálozási arány a legalacsonyabbak közé tartozik. Azok a londoni taxisok például, akik évekig térkép nélkül tanulták a város utcáit, fizikailag megnagyobbodott hippocampusszal rendelkeznek a folyamatos térbeli feldolgozás miatt.
Hogyan fejleszthetjük ezt a mindennapokban?
- Hagyja el a telefont: Próbáljon meg néha a GPS segítsége nélkül, emlékezetből eljutni a céljáig. A túlzott GPS-használat igazoltan gyengíti a térbeli memóriát.
- Sportoljon vagy játsszon: A tájfutás felnőttkorban, az építőkockák pedig gyermekkorban kiválóan fejlesztik ezt a készséget.
- Virtuális kalandok: Bizonyos, kifejezetten kutatók által tervezett térbeli navigációs VR-játékok idős felnőtteknél bizonyítottan javították a memóriát.
A kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a gazdag szociális élet megvéd a kognitív hanyatlástól. Egy nagyszabású tanulmány szerint azoknál, akik középkorban és később is aktív társasági életet éltek, 30-50%-kal alacsonyabb volt a demencia kockázata.
A társasági élet a tünetek megjelenését is késlelteti. Egy közel kétezer fős vizsgálat kimutatta, hogy a legkevésbé szociális személyeknél öt évvel korábban alakult ki a demencia, mint a legaktívabbaknál.
A krónikus stressz pusztít
Ennek oka a stressz csökkentésében rejlik. A krónikus stressz elpusztítja a hippocampus neuronjait, a jó emberi kapcsolatok viszont tompítják ezeket a negatív hatásokat. Pamela Almeida-Meza, a londoni King’s College epidemiológusa kiemeli:
„A védőfaktor a megbeszélés, a vita, az ötletek megosztásának képessége. Ezek a beszélgetések az agy számára is védőek lehetnek.”
Amikor beszélgetünk, az agyunk egyszerre használja a nyelvi készségeket, a memóriát és az előre tervezést – ez egy teljes körű mentális edzés.
