Nálunk nincs nagy megbecsülete a biotechnológiai papíroknak. A brókerek tartózkodóak, a befektetők pedig kifejezetten idegenkednek ettől az edukált piactól, ahol nem elegendő csak a pénzügyi sorokat figyelni. A klinikai teszteket, engedélyezési eljárásokat is figyelemmel kell kísérni. Ráadásul rendre névtelen kis cégek tűnnek elő a semmiből, s produkálnak elképesztő ralikat. Mégis megéri a törődést ez a szegmens, mert immár a kis- és közepes kapitalizációjú cégeket tömörítő Russell 2000 index szárnyalásában is tetten érhető a biotechnológiai cégek felülreprezentáltsága.
Kirobbanó formában
Nehéz a biotechnológiai gyártókat nyomon követni – mondta Horváth Ákos, az Equilor elemzője. Hozzátéve: a gyógyszeripari alkalmazásoknál például a hagyományos szabadalmaztatásnál, néha hosszabb időfaktorral kell számolni. Ezzel is magyarázható, hogy az érintett cégek esetében gyakran hosszú évekig nem történik semmi, majd szinte felrobban a kurzus. Tovább színezik ezt a piacot gyakori fúziók és cégfelvásárlások. A biotechnológiai cégek, a maguk sokszor egyetlen termékével ideális felvásárlási célpontjai a szabadalmaik lejártától fenyegetett gyógyszergyártóknak.
A szektor elmúlt 2-3 évi növekedését jól mutatja a világ egyik vezető biotechnológiai vállalata a 2003-ban a Biogen és az IDEC Pharmaceuticals egyesüléséből létrejött Biogen Idec, példája. A cég három terápiás területen (szklerózis multiplex, gyulladásos betegségek, onkológia) fejleszt újszerű termékeket. Nos, a chartra pillantva, azt látjuk, hogy 2005 és 2010 között 50 és 70 dollár között mozgott az árfolyam. Majd 2010-ben megindult az emelkedés, s azóta 65 dollárról 240 dollárig kúszott a kurzus.
Előnyben a bioszimiláris szerek
A gyógyszeripart sokáig az originális és generikus készítmények dualitása jellemezte. Az originális készítmények gyártói új hatóanyagokat kutatnak, akár évtizedekig is, hogy azután néhány évig szabadalmi oltalom védelmében élvezzék a piaci monopolhelyzetet. Ezzel szemben a generikus készítmények gyártói alig várják, hogy lejárjon egy szabadalmi oltalom, s gyárthassák a mások által felfedezett hatóanyagot. Értelemszerűen a generikus piacon mindig nagy a tülekedés, hiszen az oltalom alól felszabadult szereket bármelyik gyártó előállíthatja. Bár ma még nálunk is az innovatív gyógyszerek adják a forgalom nagyobbik részét, a jelenlegi hazai egészségpolitika a generikus szerek térnyerését támogatja, mert ezáltal csökkentheti a gyógyszerkassza kiadásait.
Újabban a bioszimiláris szerek színezik az originális és generikus gyógyszergyárak piacfelosztását. A biotechnológiai készítmények előállítása ugyanis jóval olcsóbb, mint a hagyományos gyógyszeripari szereké. Ráadásul ennek a technológiának a piacán nyitott frontot az Európai Unió az olcsó ázsiai gyógyszerekkel szemben. Precedenst teremtett azzal, hogy bioszimiláris készítményeket a tradicionálisan előírt, többlépcsős klinikai kipróbálás helyett a hagyományos szintetikus hatóanyagok generikus változatainál megszokott egyszerűsített eljárás keretében engedélyezett.
Hazánkban is élvezik a bioszimilerek a gyógyszerkassza pozitív diszkriminációját, hiszen a gyógyszerforgalomnak alig néhány százalékát képviselik, miközben a támogatásból való részesedésük ennek többszöröse.
