Az alaptörvénnyel volt gond
A konkrét földforgalmi ügyben egy elővásárlásra jogosult perelte be a megyei kormányhivatalt, a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája azonban felfüggesztette az eljárást és az Ab-hez fordult, kérve a mezőgazdasági és erdőgazdasági földek forgalmával kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az eljáró bíró indítványa szerint az alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenessége miatt fordulhatott elő, hogy egyes döntésekről az érintettek nem értesülhettek időben – a kifogásolt jogszabály szerint nem is kellett nekik kézbesíteni -, és ezért nem élhettek jogorvoslati jogukkal.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
Hátrányos körülmények
Az ügyben a helyi földbizottság állásfoglalásán alapuló képviselő-testületi döntéssel kapcsolatos közlési kötelezettségre vonatkozó szabályok alkotmányosságát vizsgálta az Ab és kimondta: „előállhat – és a konkrét ügyben elő is állt – a hatályos szabályozás mellett az a helyzet, hogy a hatósági döntés, az érdemi, ügydöntő határozat ellen önhibán kívül nem lehet jogorvoslattal élni és a hátrányos következmények másként sem háríthatók el”.
Az Alkotmánybíróság leszögezte, hogy ezekben az ügyekben a képviselő-testület döntésével szemben a bírósági felülvizsgálat biztosítása alaptörvényből eredő követelmény.
Alapvető jog
Hivatkozott az alaptörvény azon rendelkezésére, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az Ab értelmezése szerint a „jogorvoslathoz való jog lényegi tartalma azt követeli meg a jogalkotótól, hogy a hatóságok vagy bíróságok érdemi, ügydöntő határozatai tekintetében tegye lehetővé a valamely más szervhez, vagy ugyanazon szervezeten belüli magasabb fórumhoz fordulás lehetőségét olyan döntés meghozataláért, amely képes a sérelmezett döntést felülvizsgálni, és a sérelem megállapítása esetén a döntésre visszaható módon a sérelmet orvosolni”.
Kiemelte: a bírósághoz fordulás jogának gyakorlásához szükséges, hogy az érintettek értesüljenek a határozatról, amely jogukat vagy jogos érdekeiket érinti és megismerhessék annak tartalmát.
Közös döntés volt
Az alaptörvény-ellenes törvényi rendelkezés az Ab döntésének a Magyar Közlönyben történő kihirdetését követő napon hatályát veszti, így már a folyamatban lévő bírósági ügyekben sem alkalmazható.
A döntést egyhangúlag hozta meg az Ab tizenegy bírája.
