Megtakarít az állam
A miniszter hangsúlyozta, hogy a kötvényt minden idők legkedvezőbb kamatával, 1,9 százalékkal bocsátotta ki a magyar állam. A kibocsátással 1,2 milliárd dollár összegű, rövid lejáratú, magas kamatozású papírokat vásároltak vissza, a dollárkötvények 2018-2023 között jártak volna le. Varga Mihály rámutatott: a kibocsátás egyértelműen tükrözi, hogy Magyarország iránt jelentős a befektetők bizalma.
Hozzátette: ez a devizakötvény-csere akció 50 milliárd forint megtakarítást eredményez az államháztartásnak. Varga Mihály emlékeztetett: az államadósság kezelése során három szempontot érvényesít a kormányzat, elsősorban azt, hogy csökkenjen az államadósság, az adósságon belül mérséklődjön a devizaadósság részaránya, és emelkedjék a lakossági papírok hányada. Elmondta: a 2010-es, GDP-hez mért 83 százalékos államadósság-ráta tavaly év végére mintegy 74 százalékra csökkent.
Varga Mihály hangsúlyozta: megint kipróbált az állam egy új eszközt az adósságkezelésben, és az sikeres volt. Jelezte: a magyar államadósság finanszírozása nem szorul rá jelentős külső forrásokra, így a mostani devizakötvény-cserét követően át kell gondolni a kibocsátást, azt, hogy a jövő évi finanszírozás során mennyire lehet alkalmazni a mostanihoz hasonló lépést.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Volt rajta nyereség
Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója kérdésre elmondta: a 2018-ban lejáró dollárkötvényeket 101 százalékon, a többit pedig 110 százalék körüli árfolyamon vásárolták vissza. Ez 22 milliárd forintos azonnali kamatkiadást jelentett, viszont ezzel szemben a deviza-swapokon (kamatcseréken) 51,7 milliárd forintos nyereséget realizáltak, így azonnali 29,3 milliárd forint nettó nyereséget hozott a kötvénycsere.
Kérdésekre válaszolva Varga Mihály elmondta: a befektetők Magyarország iránti bizalmát mutatja, hogy 100 bázispont alatt van most az ország CDS-felára, emlékeztetve arra, hogy Magyarország kilenc hellyel került előrébb a világ országainak versenyképességi rangsorában, a Világgazdasági Fórum közelmúltban közzétett listáján.
Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára kiemelte: a befektetői bizalom töretlen az ország iránt, ez a kibocsátás egyik fontos hozadéka, a másik az, hogy a későbbi kibocsátásokon a mostani cserét, mintegy benchmarkként lehet alapul venni.
Így zajlott az ügylet
Az ÁKK – a megalakulása óta első alkalommal – devizakötvény-csere tranzakció végrehajtása mellett döntött szeptember végén. A folyamat eredményeként 1-6 év közötti hátralévő futamidejű, magas kamatozású dollárkötvényeket vásárolt vissza szerdán összesen közel 1,165 milliárd dollár értékben. Az állam visszavásárlási szándékának meghirdetésekor 8,46 milliárd dollár mennyiségben volt a piacon a kötvényekből.
A befektetők a legrövidebb, 2018-as lejáratú kötvény esetében előre meghatározott árfolyamon, míg a többi kötvénynél az előre meghirdetett maximális hozamfeláron vagy annál drágábban kínálhatták fel kötvényeiket eladásra. A tranzakció során a várakozásokat meghaladó 3,25 milliárd dollár összegű kötvény értékesítésére érkezett eladási ajánlat a befektetők részéről: a meghirdetett 1,2 milliárd dollár mennyiségű kötvény-visszavásárlási szándékhoz képest közel háromszoros túlkínálat alakult ki. A kedvező fogadtatás biztosította az állam számára a másodpiaci árfolyamon, hozamprémium nélkül történő visszavásárlást.
A visszavásárlási ügylet lezárását követően tízéves futamidejű eurókötvényt értékesített a Magyar Állam, az ügylet lebonyolítására mandátumot kapott bankok bevonásával. Ezek a BNP Paribas, Citi, Deutsche és ING voltak. A jelentős – közel 5-szörös – túljegyzésnek köszönhetően a kötvényeket az eredeti árindikációnál (midswap + 125bp) szűkebben sikerült árazni (midswap + 100bp). Az 1 milliárd euró névértékű, 1,75 százalékos fix kamatot fizető kötvények iránt kiemelkedő volt a befektetői érdeklődés – áll az ÁKK közleményében.
