A kormány javaslata szerint 2017-ben a vállalkozásoknak dolgozónként és havonta minimálbér esetén 16 289 forint, garantált bérminimum esetén 34 991 forint többletterhet kellene kigazdálkodniuk – írják.
A szövetség szerint ennyi többletkiadásra csak úgy lennének képesek a kkv-k, ha a járulékcsökkentés kompenzálni tudná a béremelésből származó többletkiadásukat.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A kiskereskedelmi tevékenységet folytató mikro-, kis- és középvállalkozások személyi jellegű ráfordítása az üzemelési költség több mint 50 százalékát is kiteheti, ezért a 2017-re tervezett emelés több ezer kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozást tehet tönkre – véli a szövetség a közlemény szerint.
A versenyszférán belül a nagyvállalatok a munkavállalók mintegy 25 százalékát foglalkoztatják, a fennmaradó 75 százalék a kkv-szektorban dolgozik, amely a vállalati szektoron belül árbevétel alapján 60 százalékot, numerikusan több mint 99 százalékot tesz ki.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ez azt is jelenti a szövetség szerint, hogy a munkahelyeket elsősorban nem a nagyvállalatok, hanem kkv-k biztosítják a magyar munkavállalók számára. Amennyiben ellehetetlenül a kkv-szektor, úgy a munkaadók száma és a munkahelyek száma is jelentősen csökkenni fog – figyelmeztet a szövetség.
Olvastad már? Lenyelik a munkáltatók a járulékcsökkentést?
A vegyipari szakszervezet szerint kormányzati garancia szükséges ahhoz, hogy a tervezett munkáltatói járulékcsökkentésből várható vállalati megtakarításokat reálbéremelésre fordítsák a munkáltatók, ne pedig a saját hasznuk növelésére. A minimálbér paradigmaváltásszerű emelése olyan változásokat fog előidézni, amelyekért a szakszervezetek már régóta küzdenek.
