Több mint 250 magyar település neve került elő az osztrák azbesztügyben, miután a NAV kiadta a szállítási adatokat egy közérdekű adatigénylésre. A lista nem bizonyítja, hogy minden érintett helyre veszélyes anyag került, de fontos információt adhat azoknak, akik tudni szeretnék, kerülhetett-e a környezetükbe az érintett osztrák bányákból származó kőzet.
Újabb fontos fordulat jött az osztrák azbesztügyben. Nyilvánossá vált, hogy 2015 és 2026 között mely magyar településekre érkeztek szállítmányok azokból az ausztriai bányákból, amelyeket összefüggésbe hoztak az azbesztszennyezéssel. A NAV közérdekű adatigénylésre kiadott adatai szerint több mint 250 település szerepel az érintett listában, de fontos hangsúlyozni, hogy az adatok önmagukban nem bizonyítják, hogy mindenhová ténylegesen azbeszttel szennyezett anyag került. A lista elsősorban az árumozgásokat és az első célállomásokat mutatja meg –számolt be a helyzetről közösségi oldalán Németh Martin Bük képviselője.
Kiderült, hová érkeztek szállítmányok az érintett osztrák bányákból
A közérdekű adatigénylést Németh Martin, Bük Város Önkormányzatának képviselője nyújtotta be a NAV-hoz. Arra volt kíváncsi, hogy a négy, azbesztszennyezésben érintettként említett osztrák bányából hová érkeztek Magyarországon szállítmányok az elmúlt több mint tíz évben.
Az adatok a Badersdorf, Bernstein, Pilgersdorf és Rumpersdorf térségében működő bányákból induló szállításokra vonatkoznak. A képviselő a kapott információk alapján közzétette a több mint 250 települést tartalmazó listát, valamint két interaktív térképet is, amelyeken havi bontásban követhető, mikor és hová érkeztek szállítmányok, illetve mekkora mennyiségről lehet szó. Péntektől nem értékesít több azbeszttartalmú kőzetet Magyarországra az érintett osztrák üzem jelentette be Gajdos László miniszter.
Nem bizonyíték, de fontos nyom az érintetteknek
A legfontosabb részlet éppen az óvatosság. A NAV által kiadott EKÁER-adatok nem azt jelentik, hogy az adott településeken biztosan azbesztszennyezett kőzúzalékot használtak fel. Ezek az adatok az árumozgásokat jelzik, vagyis azt, hogy a szállítmányok első magyarországi célállomása hol volt.
Ez azért lényeges, mert ha például egy kereskedő telephelyére érkezett az anyag, onnan később más településekre is továbbkerülhetett. Vagyis a lista egyszerre jelent fontos kapaszkodót és óvatosságra intő adatbázist. Segíthet visszafejteni egy-egy útépítéshez, udvarfeltöltéshez vagy más kivitelezéshez használt anyag eredetét. De önmagában nem helyettesíti a hatósági vizsgálatokat.
Több száz település neve került elő
A lista nemcsak nyugat-dunántúli kisebb településeket érint, hanem nagyobb városok és ismert helyszínek is felbukkannak benne. A tételes felsorolásban szerepel például Budapest, Szetgotthárd és környéke és Bük is. A teljes adatsor több mint 250 magyar települést tartalmaz.
Ez nem azt jelenti, hogy ezeken a helyeken minden esetben veszélyes anyag került a környezetbe, de azt igen, hogy az érintett bányákból származó szállítmányok útvonalát most először lehet nagyobb részletességgel áttekinteni. A két interaktív térkép azért különösen fontos, mert nemcsak településenként, hanem időben is visszakereshetővé teszi a szállításokat.
Miért fontos ez a lakosságnak?
Az azbeszt egészségügyi kockázata miatt minden olyan adat különösen érzékeny, amely segíthet az érintett anyagok beazonosításában. A mostani lista azoknak lehet fontos, akik saját környezetükben szeretnék ellenőrizni, hogy egy korábbi építkezés, útjavítás vagy feltöltés során használt kőzúzalék kapcsolatba hozható-e az érintett osztrák bányákkal.
Németh Martin szerint a település és a hónap ismerete segíthet leszűkíteni, hol lehet szükség további vizsgálatokra. A képviselő levélben kérte az érintett szerveket, hogy kérjék ki és tegyék közzé a pontos lerakási helyeket is, mert ezek nélkül a lakosság csak korlátozottan tud tájékozódni.
Újabb adatigénylés jöhet a rohonci bánya miatt
Az ügy ezzel várhatóan nem zárul le. Németh Martin jelezte, hogy újabb közérdekű adatigénylést nyújtott be, ezúttal a rohonci bányából érkező szállítmányokkal kapcsolatban. A mostani adatsor ugyanis a négy korábban említett bányára vonatkozik, a rohonci szállítások részletei pedig külön vizsgálat tárgyát képezhetik.
A következő hetekben ezért az lehet a legfontosabb kérdés, hogy a hatóságok közzéteszik-e a pontos lerakási helyeket, és indulnak-e célzott vizsgálatok azokon a területeken, ahol valóban felmerülhet az azbesztszennyezés gyanúja. A NAV-lista nem végső bizonyíték, de fontos lépés ahhoz, hogy átláthatóbbá váljon, merre juthattak el az érintett osztrák bányákból származó anyagok Magyarországon.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
