Az olasz versenyhatóság 256 millió eurós bírsággal sújtotta a Ryanairt, mert a vizsgálat szerint a légitársaság 2023 tavasza és 2025 tavasza között technikai és üzleti eszközökkel korlátozta az online utazási irodák jegyértékesítését.
Komoly bírságot kapott a Ryanair az olasz versenyhatóságtól. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Miért büntették meg a Ryanairt?
Az olasz Autorità Garante della Concorrenza e del Mercato (AGCM) megállapítása szerint a Ryanair bántó stratégiát alkalmazott az online utazási irodákkal (OTA) és más független értékesítőkkel szemben. A hatóság szerint a légitársaság a saját közvetlen csatornáit (főként a saját weboldalát és alkalmazását) akarta előnybe hozni. A külső szereplők számára a foglalás gazdaságilag és technikailag is nehezebbé vált. A vizsgált időszak 2023 áprilisától 2025 áprilisáig tartott. A bírság összege pedig 256 millió euró. Ez az összeg a légiközlekedési szektorban is kiemelkedően nagy tételnek számít – olvasható az eljárásról szóló hír a Reuters oldalán.
Milyen problémákat kifogásolt a hatóság?
A nemzetközi beszámolók alapján az olasz versenyhatóság több olyan megoldás is problémásnak találta, ami során az OTA-k működését nehezíthették. Például technikai akadályok voltak a foglalásnál. A tranzakciók bonyolításánál egyes folyamatok korlátozottak voltak a külső értékesítők számára. A fizetési lehetőségeket is nehezítették. Egyes fizetési megoldások blokkoltak voltak vagy szűkítették az OTA-k irányából.
Azonosítási és ellenőrzési lépések szigorításában is hibát találtak. A hírek szerint megjelentek olyan eljárások is (extra verifikációk), amelyek nehezítették az OTA-kon keresztüli vásárlást. Ilyen volt például az arcfelismerő rendszer bevezetése.
Kombinált értékesítést is akadályozták, ami azt jelentette, hogy a légitársaság nehezítette, hogy a jegyeket más légitársaságok járataival vagy egyéb szolgáltatásokkal együtt csomagban értékesítsék.
A versenyhatósági érvelése szerint, ha egy domináns piaci szereplő úgy módosítja a rendszert, hogy a külső értékesítők hozzáférése romlik, akkor a saját csatornáinak relatív előnye érvényesül, amely torzíthatja a versenyt.
Mi változott 2025 áprilisában?
Állítólag 2025 áprilisában a Ryanair részben visszaállított olyan működési konstrukciót, amely lehetővé teszik az ügynökségi/OTA-s értékesítés technikai integrációját. A hatósági értékelés alapján ez már olyan irány, amely megfelelő végrehajtás esetén kedvez a „hatékony versenynek” a jegyértékesítésben.
A Ryanair reagált és fellebbeznek a döntés ellen
A Ryanair a döntést élesen bírálta, és azonnal jelezte: fellebbezni fog. A légitársaság kommunikációja szerint a saját értékesítési modelljük a fogyasztóknak kedvezhet. Az érvelésük szerint így elkerülhetők bizonyos rejtett díjak vagy félreértések és úgy vélik, a hatósági döntés jogilag támadható.
A történetnek külön súlyt ad, hogy a Ryanair és az OTA-k viszonya régóta problémás Európában. A fapados modell egyik alapja a költségkontroll és a közvetlen értékesítés erősítése, míg az online utazási irodák a kényelmi utazási csomagokból (összehasonlítás, csomagajánlat, extra szolgáltatások) élnek.
Miért fontos ez az utasoknak?
A versenyhatósági ügy nem csak „vállalat kontra vállalat” kérdés. A végső vita arról szól, hogy az utas milyen csatornán keresztül fér hozzá a járathoz és mennyire tudja összehasonlítani az alternatívákat (időpont, ár, csatlakozás, poggyász, feltételek szempontjából). Továbbá mennyire alakul ki olyan piac, ahol több szereplő tud versenyezni. Ha egy domináns szereplő csak a saját kínálatát emeli ki és helyezi előtérbe úgy hogy nincs hozzáférés a szolgáltatáshoz más szereplőknek, az csökkentheti a transzparenciát a hatóságok pedig éppen ezt próbálják megelőzni.
A történet még nem ért véget
A fellebbezés miatt a történetnek várhatóan lesz folytatása, és a végső jogi kimenetet eldöntheti, hogy az olasz hatóság által kifogásolt gyakorlatok mennyire állják meg a helyüket bíróság előtt. Közben az ügy precedensértékű lehet más piacok számára is, mert az OTA-k és a légitársaságok közötti szolgáltatási vita nem olasz sajátosság, hanem európai jelenség.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
