Mit tervez az ország?
Pandjaitan szerint Indonézia a tengeri hulladék 70 százalékos csökkentését tervezi 8 éven belül. Az új, fejlődő iparágaknak azt javasolta, hogy használjanak biológiailag lebomló anyagokat, mint például a manióka és a tengeri moszat, és ezekből gyártsanak alternatívákat a műanyag helyett.
Az intézkedések között van még egy olyan országos adó tervezete, ami a műanyag zacskók után szedné a sarcot, valamint a folyamatos nyilvános oktatási kampány.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A Világbank becslése alapján a 250 milliós Indonézia mindegyik lakosa évente 0,8-1 kilogrammnyi műanyag hulladékért felelős. Csak Kína dob több hulladékot az óceánba egy 2015-ös tanulmány szerint.
A világ második legnagyobb műanyag szennyezője büszkélkedhet a legmagasabb tengeri biodiverzitással. Indonézia a Korall-háromszög szívében helyezkedik el, ez a hihetetlenül gazdag korallzátony ökoszisztéma támogatja a halászatot, és biztosítja az élelmiszert milliók számára, és egyre nagyobb turistalátványosság is.
Nincs egyedül
A műanyagszennyezés csak az egyik, de igen komoly fenyegetés. Egy tanulmány szerint 2050-re több lehet a műanyag az óceánokban, mint a biomassza. A műanyag belépett a tengeri táplálékláncba, és már a tányérunkon van.
Indonézia elköteleződése része az ENSZ új kampányának, melynek célja a fogyasztók megszólítása, hogy a mindennapi életben kevesebb műanyagot használjanak. Lecsökkentenék a műanyag zacskók és a műanyag kávéscsészék számát is, és nyomást gyakorolnának a cégekre is.
Kilenc ország már csatlakozott is Indonéziához, köztük Uruguay, mely szintén megadóztatná az egyszer használatos műanyag zacskókat, és Costa Rica, ami jobb hulladékkezelést, és oktatást ígért be.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nem lesz egyszerű
Indonézia 70 százalékos csökkentési célja azonban ambiciózus. Országszerte 17 ezer sziget van, ahol nem igen értik a műanyag hulladék okozta problémákat.
A cégek kisméretű termékeket gyártanak, mint például az egyszer használatos sampon csomagok, és a cukrászsütemények csomagolása, melyek népszerűek a közösségekben, ahol a pénzforgalom és a megszokás érdekében egyre nagyobb a fogyasztás. Ha hozzávesszük a szegény hulladékkezelési infrastruktúrát, akkor láthatjuk milyen nagy is a probléma.
Esős évszakok alatt többezer tonna hulladék hömpölyög le Indonézia folyóin a tengerpartok felé. Nehéz gépekkel gyakran tisztítják a partok vizeit például Bali közelében. Emellett helyi csoportok, szervezetek is gyakran indulnak szemétszedő körutakra.
Nem mindenki akarja a változást
A tavalyi évben Indonézia 23 városában adóztatták meg az egyszer használatos műanyag szatyrokat. Amíg a kormány ezen szatyrok használatának csökkenését jelezte, jelentős ellenállás volt érzékelhető mind a fogyasztók, mind az ipar részéről, jelezte Siti Nurbaya, Indonézia környezetvédelmi minisztere. Emiatt nem is úgy folytak be a befizetések, ahogy kellett volna. Így most országszerte egységesen 200 rúpia adót akarnak kiszabni.
A környezetvédők remélik, hogy a megígért pénzeket hatékonyan fektetik majd be, javítva a lakosság környezettudatosságát, és a különböző oktató-nevelő programokat, az újrahasznosító üzemek fejlesztését, valamint az iparra gyakorolt nyomást, hogy a műanyag csomagok helyett valami más alternatívát találjanak ki.
Az ENSZ kampánya arra emlékeztet minket, hogy a műanyaggal való környezetkárosítás komoly probléma, melyen tudnánk változtatni, ha környezettudatosabban viselkednénk.
