Még 5 aukció lesz
Arra a kérdésre, mennyire a hat a további kamatlépésekre, hogy a forint árfolyama 4 havi mélyponton van, azt mondta: egy kamatlépés lehet, a további „erősen kétséges”. A kamatcsere-tenderek 2016. februárban megkezdett csendes kivezetési szakaszában még 5 aukció lesz – mondta az alelnök kiemelve: az MNB önfinanszírozási programja érdemben csökkentette a magyar gazdaság külső sérülékenységét és a hosszabb lejáratú hozamok mérséklésén keresztül támogatta az árstabilitási cél elérését.
Nagy Márton elmondta: a most több mint 1500 milliárd forintos IRS-állomány fenntartásához kapcsolódó előnyök és költségek gondos mérlegelése alapján döntött az MNB az IRS kivezetéséről. A bankok fennálló IRS-ügyleteiből fakadó kötelezettség az ügyletek lejáratáig él – fűzte hozzá.
Elérte a kitűzött célokat
Emlékeztetett: az MNB az önfinanszírozási program keretében 2014 tavasza óta megújította a teljes monetáris politikai eszköztárát, hogy csökkentse a külső sérülékenységet, egyúttal a monetáris kondíciók lazítását nem-konvencionális eszközökkel hajtsa végre. A tájékoztatón kiadott közlemény szerint az eszköztárat érintő változtatások közül kiemelkedett a kamatcsere-eszköz 2014. júniusi bevezetése.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
A banki kamatkockázatok kezelését lehetővé tevő IRS bevezetésével az MNB támogatta, hogy a jegybanki eszköztár átalakításához a bankok elfogadható fedezeti értékpapír-állományuk növelésével, azaz elsősorban forint állampapírok vásárlásával alkalmazkodjanak. Nagy Márton elmondta: az önfinanszírozási program és egyik legfontosabb eleme, a kamatcsere-eszköz elérte a kitűzött célokat.
A magyar bankok lettek a főfinanszírozók
Az elmúlt két évben a banki állampapír-állomány mintegy 2700 milliárd forinttal nőtt, a forint állampapírok piacán pedig a külföldi befektetők helyett a magyar bankok váltak a fő finanszírozókká, ami stabilabb adósságfinanszírozást eredményezett. Elmondta: a programnak köszönhető, hogy a magyar állam 2014-2016-ban forintból tudott megújítani több mint 8 milliárd euró lejáró devizaadósságot, és a devizaadósság teljes államadóssághoz mért aránya a korábbi 50 százalékos csúcsról 30 százalék közelébe esett vissza.
A magyar állampapírok hozamai a hosszabb lejáratokon is a jelentősen csökkentek, ami hozzájárult a monetáris kondíciók enyhítéséhez. Az önfinanszírozási program szűkítette az MNB mérlegét, ami 2014 áprilisa és 2016 májusa között 30 milliárd forintos megtakarítást hozott az MNB-nek, és előretekintve évi több tízmilliárd forinttal csökkenti az MNB kamatkiadásait, illetve mérsékli a jegybank kamatkockázatát.
Változó kamatot fizettek
Az államadósság devizaaránya 2016 végén megközelítheti a 26-27 százalékot, jövő év végére 25 százalékra mérséklődhet – mondta az MNB alelnöke, hozzátéve, ezzel párhuzamosan a hazai bankrendszer részesedése a forintállampapír-állományból 37 százalékra nőtt. A jegybanki IRS ügylet keretében az MNB fix kamatért cserébe változó kamatot fizet.
Az önfinanszírozási program célkitűzése, hogy a bankok az MNB eszközei helyett állampapírt, lehetőleg hosszabb lejáratú államkötvényt tartsanak, ami ugyanakkor azt is jelenti, hogy a hosszabb futamidő miatt a bankok kamatkockázata nő. Ezt a kockázatot csökkenti a kamatcsereügylet, amellyel a bankok változó kamatokra cserélhetik el az állampapírok jellemzően fix kamatait.
