A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint júliusban
a fogyasztói árak 0,3 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy
évvel ezelőtt. A csökkenést alapvetően az üzemanyagok árának 13,0
százalékos esése magyarázza.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője kommentárjában kiemelte, a
mínusz 0,3 százalékos júliusi inflációs adat a konszenzusnál 0,1
százalékponttal alacsonyabb lett, ugyanakkor megegyezett a bank
előrejelzésével. Az elemző egész évre átlagosan 0,5 százalék körüli
inflációra számít és úgy látja, nem változnak a monetáris politikai
kilátások, a második fél évben változatlanul 0,9 százalékon
maradhat az alapkamat.
A maginfláció az idei év eddigi átlagos szintjével megegyező,
1,3 százalékos éves értéket mutatott – tette hozzá. A bank
előrejelzése szerint júliusban az éves infláció elérhette idei
mélypontját, de az év hátralévő része is alapvetően alacsony
inflációs környezetben telhet majd. Augusztus kismértékű, majd az
őszi hónapok már 1 százalékhoz közeli éves mutatókat hozhatnak –
vélekedett, hozzátéve, hogy az emelkedést augusztustól, de még
intenzívebben szeptembertől a bázishatás is segíti majd.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint
az infláció év végére elérheti a 2 százalékot, de a 3 százalékos
célt várhatóan így sem éri el 2018-ig, ami lehetővé teszi az
MNB-nek, hogy a kamatok tartósan alacsony szinten maradjanak,
valamint a nem-konvencionális eszközök alkalmazását. A Takarékbank
éves átlagban 0,6 százalékos inflációra számít a tavalyi mínusz 0,1
százalék után.
Suppan Gergely szintén kiemelte, hogy a maginfláció 1,3
százalék volt, ami azt tükrözi, hogy a jelentős béremelkedések
ellenére továbbra sincs inflációs nyomás a gazdaságban.
A Takarékbank elemzőjének várakozása szerint augusztusban az
infláció nulla közelében maradhat, majd a bázishatások és a
dohánytermékek jövedéki adójának emelése miatt az őszi hónapoktól
meghaladhatja az 1 százalékot, év végére pedig elérheti a 2
százalékot.
Úgy vélte, jövőre az inflációt egyes alapvető élelmiszerek
áfájának csökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a
dohánytermékek jövedéki adójának további emelése, így 2017-ben az
átlagos infláció 2,1 százalékra emelkedhet.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője
is úgy nyilatkozott, hogy a júliusi adat enyhén alulmúlta a
várakozásokat. Hozzátette, az 1,3 százalékos maginflációs ráta
lassan másfél éve stabil, hiszen 2015 áprilisa óta 1,2-1,5 százalék
között mozog.
Az új adatok és az olaj csökkenő világpiaci árának fényében az
Erste Bank felülvizsgálta inflációs előrejelzését, 0,6 százalékról
0,4 százalékra csökkentette prognózisát az idei éves átlagos
inflációra, míg a jövő évit 2 százalék helyett 1,8 százalékra
várják.
Ürmössy Gergely szerint a jegybank csökkentheti az inflációs
várakozását a szeptemberi inflációs jelentésében, hiszen a 2017-re
becsült 2,6 százalék magasnak tűnik a beérkező adatok, valamint a
világgazdasági folyamatok tükrében. Az elemző az év végéig nem
számít arra, hogy a jegybank változtasson az alapkamaton, úgy véli,
valószínűleg az új eszközei segítségével fogja a magyar gazdaságban
uralkodó pénzügyi kondíciókat igazítani.
