Az FHB Lakásárindex 2014 II. negyedévében 158,2 értékre nőtt .Az előző év azonos időszakával összehasonlítva a lakásárak szintén emelkedtek: mind a nominális, mind a reál értelemben vett növekedés mértéke megközelítette az 1,4%-ot.
Amennyiben az aktuális negyedévi FHB Lakásárindex értéke nem csak egy kiugró értéknek bizonyulna, hanem a hátralévő két negyedévben is hasonlóakat figyelhetünk meg, akkor a teljes 2014-es évre, reál értelemben, stagnálást vetíthetünk előre, ezáltal országos szinten is véget érhetne az évek óta tartó lejtmenet. Az aktuálisan feldolgozott negyedév növekménye meghaladta a 2 százalékot is, ekkora növekedésre pedig a válságot követően nem akadt még példa
Minden a lassú fordulat irányába mutat
Az aktuális negyedéves Index mellett a lakáspiac más mutatói is valószínűsítik a fordulatot. A legfrissebb, 2014. III. negyedévéről szóló új lakás építésre és építési engedélyre vonatkozó statisztikák is megerősítik ezt.
Mind az építések, mind az engedélyek száma 30% körüli növekedést mutat 2013 azonos időszakához viszonyítva. Ez a szint azonban továbbra is alacsonyabb, mint a lakáspiac válság előtti 15 évében.
A fejlesztői aktivitáson kívül a lakáshitelek piaca is tartós erősödést mutat. A lakásárak mellett a kamatok folyamatos csökkenése is hozzájárult ahhoz, hogy a hitelfelvételi kedv újra erősödjön.
Jelenleg elérhető jelzáloghitel a piacon 6% alatti THM-mel is. Az FHB Bank lakáshitel választékában a kamatok szélső értékei: 3,44-7,28%, a THM-ek esetében pedig: 5,16-8,94%.Az év második felére havi 20 milliárd forintos szintre emelkedett a hitelkihelyezés.
A kedvező folyamatok az adásvételek számában is jelentkeznek. A Statisztikai Hivatal és a közvetítői hálózatok információi szerint a forgalom 10-15%-os emelkedésére lehet számítani idén.
Szegmentálódó lakáspiac
A fordulat nem egyszerre, és nem azonos ütemben fog lejátszódni a mindenhol. Ezért figyelni kell a részpiacok alakulását.
Budapestet és agglomerációját 6 részre osztva látható, hogy a 2014-ben mérhető fordulat legpozitívabban a Belvárost érinti. Érdekesség, hogy a forgalomba kerülő belvárosi ingatlanok fajlagos átlagára meghaladta a budai ingatlanok árát. Ez a két terület kiemelkedik a fővárosi agglomerációban, Középső- és Külső-Pest, valamint a Belső-Agglomeráció árai leszakadva, de szorosan együtt mozognak. A Külső-Agglomeráció (a Budapesttől közúton 30 kilométernél távolabbi települések) mutatták a legnagyobb áresést.
A 2000-es évektől kezdve, a válság előtti időszakban a legnagyobb arányú áremelkedést Észak-Magyarországon tapasztalhattuk. Az FHB Lakásárindex itteni értéke a 280-at is meghaladta, azaz majdnem háromszor drágábban keltek el a régióban a lakások a 2008 év végi csúcs idején, mint 2000-ben. A legtöbb régióban 2008 végén vagy 2009 elején érték el a csúcsot az árak, kivételt Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl, az egy főre jutó GDP alapján a legfejlettebbnek számító régiókban az árak már egy évvel korábban csökkentek. Az időszak egészét tekintve a legstabilabb a nyugat-dunántúli alpiac volt.
Az elmúlt negyedévekben biztató jelek látszódtak több régióban is. Különösen a Nyugat-Dunántúlon látható tartós árnövekedés, az FHB Index értéke már majdnem eléri a válság előtti csúcspontot. Közép-Dunántúl és Közép-Magyarország is megkezdte a „visszakapaszkodást” az utóbbi pár negyedév adatai alapján, de az áraik még messze vannak a korábbi csúcstól. Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön viszont tovább csökkentek az árak.
