Az amerikai, az orosz és az ukrán külügyminiszter, valamint az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja széleskörű nemzetközi párbeszéd azonnali megkezdésében, az erőszak, a provokációk elkerülésében és a félkatonai szervezetek fegyverletételének elérésében egyeztek meg. Szergej Lazarov, orosz külügyminiszter úgy nyilatkozott: minden illegitim félkatonai szervezetet fegyverletételre és az elfoglalt középületek azonnali elhagyására szólítanak fel. Minden közterületet és utcát el kell hagyniuk a milíciáknak az összes érintett kelet-ukrajnai városban.
Szép szavak a jelenlegi kaotikus helyzetben
Politikai megfigyelők szerint azonban nagyon is kérdéses, lesz-e foganatja a genfi megállapodásnak. A helyszínen lévő megfigyelők szerint egyelőre biztos, hogy nem. Példaként hozzák fel, hogy Kijev a héten már megpróbálta Kramatorszkban kiüríteni az elfoglalt épületeket, tizenöt páncélos járművet küldtek a helyszínre. Mire a katonák feleszméltek, már emberek ezrei fogták körül őket. Az ukrán katonák világossá tették, hogy ők nem lőnek ukrán honfitársaikra, s egy nap múltával visszatértek a laktanyájukba.
– Mi várható Ukrajnában ? – kérdeztük Péter László diplomatát, aki korábban konzulként dolgozott Ukrajnában.
– Szerintem hatalmas ,,geopolitikai játszmának” vagyunk a tanúi Ukrajnában – mondta Péter László. Populárisan fogalmazva, az orosz medve kivillantotta a fogsorát. Kétségtelen, Oroszország kezd ismét fontos tényezővé válni a világgazdaságban és a világpolitikában is. Olyan tényezővé, amellyel számolni kell. Ha a mostani helyzetet nézzük, a világ, az Európai Unió, az Amerikai Egyesült Államok meglepődött a történteken. Az ukrán válság során csak meglehetősen későn került be a politikai forgatókönyvekbe az orosz fejezet.
– Azt akarja mondani, nem számítottak az uniós államok, az amerikai politikusok arra, hogy Oroszország ilyen komoly politikai és katonai lépésekre szánja el magát?
– A történések ezt látszanak alátámasztani. A világ a válsággal volt elfoglalva, az uniós államok az eurókrízissel küzdöttek, Oroszország szinte észrevétlenül olyan gazdasági pozíciókat foglalt el, amelyek függővé tették Európát.
– Az energiára, az orosz földgázra gondol?
– Elsősorban arra. Gondoljon csak bele. Nem is olyan régen Oroszország és a világ a téli olimpia látványának mámorában élt. Szocsi azt sugallta a világnak, aki ilyen pazar nemzetközi esemény megrendezésére képes, annak nem üres a zsebe. Aki ennyi dollár milliárdot képes elkölteni, ott nem mehetnek rosszul a gazdaság dolgai.
Európa valóban függ az orosz gázszállítmányoktól
– A lényeg azonban az, hogy ma Európa valóban függ az orosz gázszállítmányoktól. Csak ideig-óráig helyettesíthetné azt más forrásokból. Ez pedig nem akármilyen ütőkártya. Valójában két nagy geopolitikai kérdésről és egy hatalmas gazdasági problematikáról van szó. Az egyik a Krím kérdése, ami szerintem igazából eldőlt. Közismert: Krím régi orosz terület volt, túlnyomó részt orosz lakossággal, amelyet még a hruscsovi időkben ,,ajándékként” kapott meg Ukrajna. Hangsúlyozom, az akkor Szovjetunió viszonyai között.
– A másik konfliktusos kérdés, Dél-Kelet Ukrajna problematikája. Szerintem ma nincsen ember, aki megmondhatná, hol áll meg ez a dolog. A létrejött új ukrán vezetés láthatóan nem ura a helyzetnek. Az is látszik, és az oroszok többször ki is nyilvánították, ők egyfajta ukrán föderációnak lennének a hívei. Az amerikaiak is bizalomkeltőnek ítélték meg a genfi megállapodást. Mindazonáltal további szankciókat helyeztek kilátásba, amennyiben Oroszország nem hagy fel a szeparatisták támogatásával – mondta végezetül Péter László.
Európa menekül, mi barátkozunk
A helyzet kritikus, az alagút végét egyelőre senki sem látja igazán. Mint korábban megírtuk magyar határ túloldalán kirobbant válsághelyzet hosszú távon nem sok jóval kecsegtet. A kijevi jegybank adatai szerint Ukrajna belső adóssága 142,52 milliárd dollárra emelkedett tavaly. A költségvetési intézmények adóssága 9,7 százalékkal 29,922 milliárd dollárra, a bankoké 6,4 százalékkal 22,5 milliárd dollárra, más szektoroké 2,12 százalékkal 79,4 milliárd dollárra nőtt.
Úgy tűnik Oroszországnak is sokba kerül az ukrán-orosz konfliktus. Menekül a tőke, 2014 első negyedévében – számítások szerint – hetvenmilliárd dollárt vontak ki a magánszektorbeli befektetők. És akkor még nem beszéltünk Európa fenyegetettségéről. Nagyjából 125 milliárd tonna orosz gázt importáltak az Európai Unió államai 2013-ban, szükségletük huszonhét százalékához jutottak hozzá ily módon. Belegondolni is rossz, mi történne, ha elzáródnának a gázcsapok.
Magyarország furcsa helyzetet foglal el ebben a kérdésben. Miközben Európa – akár a nagy szabaduló művész Houdini menekülni igyekszik az őt gúzsba kötő gázvezetékeken át jövő energiaforrás fogságából, mi szorosabbra fűzzük a kapcsolatainkat. A gázszállítások terén már most is a ,,legkitettebbek” közé tartozunk. Paks továbbfejlesztése, az atomberuházások pénzügyi finanszírozása tovább erősíti ezt a függést.
