Szorosabban működnek együtt a BRICS országok
A törökországi Antalyában tartott találkozón a BRICS-országok vezetői rámutattak a G20-ak közötti makrogazdaság-politika területén a koordináció és az együttműködés kiterjesztésének a fontosságára. A BRICS-országok úgy vélték, hogy az egyoldalú gazdasági szankciók csak rontanak a globális gazdaságnövekedés kilátásain. Csalódottságuknak adtak hangot továbbá azzal kapcsolatban, hogy nincs megállapodás a feltörekvő országok szavazati jogának a növeléséről az IMF-ben.
A Szöulban 2010-ben elfogadott megállapodás értelmében 2014 januárjáig le kellett volna zárni az IMF kvóta- és döntéshozatali reformját. Ez azonban késik, elsősorban azért, mert az Egyesült Államok nem ratifikálja a reformot. A reform lényege, hogy az IMF hatalmi viszonyainak átrendezésével a világgazdaság tényleges erőviszonyai kapjanak hangsúlyt, vagyis az egyre nagyobb gazdasági erőt képviselő országok, így például Kína és India tényleges gazdasági erejüknek megfelelően vehetnének részt a szervezetben. Az Egyesült Államok kongresszusa nem hagyta jóvá a reformot, elsősorban azért, mert azzal megszűnne Washington szavazati arányokból fakadó vétójoga a szervezetben.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A BRICS-közlemény szerint jövőre már konkrét terveket finanszíroz a fejlődő világ öt vezető országának közös bankja, az Új Fejlesztési Bank (NDB). A BRICS-csoport vezetői a 2014 júliusában tartott csúcstalálkozójukon írták alá az új multilaterális fejlesztési bank létrehozásáról szóló megállapodást. Az NBD alaptőkéje 50 milliárd dollár, amelyet az öt alapító tag egyenlő arányban adott össze. A tervek szerint ezt az összeget néhány éven belül duplájára emelik.
Komoly szereplők
A BRICS-csoport országaiban él a Föld lakosságának 42,6 százaléka, itt állítják elő a világ hazai össztermékének (GDP) 21 százalékát és ezek az országok együttesen a világ devizatartalékának közel felét birtokolják.
Törökország is téma volt
Vasárnap délelőtt egy fórumon, ahol üzletemberek mellett a török jegybank vezetője és Christine Lagarde, az IMF vezetője is részt vett, Recep Tayyip Erdogan török államfő szorgalmazta, hogy a török központi bank csökkentse az alapkamatot, amely az államfő szerint olyan magas, ami elriasztja a befektetőket, akik így nem bővítik vállalkozásaikat és nem fognak újakba.
Elemzők szerint a magas infláció miatt kénytelen a jegybank magas szinten tartani az alapkamatot. A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport vezetőinek kétnapos csúcsértekezlete vasárnap nyílt meg a törökországi Antalyában.
Napirendi pontok
A mostani csúcs legfontosabb témái között szerepel, hogy miként lehet átalakítani a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelezési politikáját, visszaszorítani az adóelkerülések lehetőségét, élénkíteni a globális gazdaságot és mérsékelni a munkanélküliséget. Nagy figyelmet szentelnek a G20-ak vezetői a környezetszennyezés és a globális felmelegedés elleni harcnak is. Ezek a témák valószínűleg hétfőn kerülnek asztalra, vasárnap elsősorban a terrorizmus elleni közös fellépésről lesz majd szó a pénteki párizsi merényletek fényében.
