Az összes lakás közel fele (2553) Közép-Magyarországon épült. Ezen kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében figyelhető meg nagyobb arányú építési tevékenység, itt megközelítette a 700-at a használatba vett lakások száma, s több lakás építését tervezik, mint a fővárosban vagy Pest megyében.
Volt már ennél jobb is
A KSH szerint az év eleje óta tartó folyamatos növekedés ellenére az épített lakások száma még mindig alacsony, a válságot megelőző 2008 I–III. negyedévében használatba vett lakások 25%-a. Az új lakások száma jelentős területi különbségeket mutat. 2013 első kilenc hónapjával összevetve idén eddig 9%-kal kevesebb lakás épült a megyei jogú városokban és 44, illetve 56%-kal több a kisebb városokban és a községekben. Budapesten ugyanekkor 31%-kal nőtt az átadott lakások száma.
Budapesten 1474, Győrben 245 lakás épült, emellett csak Debrecenben és Siófokon vettek 100-nál több új lakást használatba. Észak-Magyarországon, Dél-Alföldön és Észak-Alföldön a lakásépítés csökkent (59, 70 és 98%-ra).
Többet építenének, ha tudnának
Az év első kilenc hónapjában kiadott 6947 új lakásépítési engedély száma 34%-kal meghaladja a használatba vett lakásokét, és 30%-kal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Minden településtípusban és minden régióban több lakás építését tervezik a megelőző év azonos időszakához képest. Az összes engedély 36%-át Közép-Magyarországon, 29%-át Nyugat-Dunántúlon adták ki.
A Győr-Moson-Sopron megyében mért 69%-os növekedés lényegében három településre koncentrálódik: Győrben 521, Rajkán 340, Sopronban 281 új lakás építését engedélyezték.
Kevesebb lakást építenek a vállalkozok
A KSH adataiból az is látszik, hogy 2014 első három negyedévében az építtetői kör összetétele megváltozott az egy évvel korábbihoz képest: a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 61%-ra nőtt, a vállalkozások által építetteké pedig 40-ről 38%-ra csökkent. Ugyanakkor Budapesten az összes lakás 67%-át építtették vállalkozók. A tárgyidőszakban mindössze 71 lakás épült önkormányzati megbízásból.
Az új lakások építési célok szerinti megoszlását jellemzi, hogy a saját használatra épült lakások aránya nőtt (53-ról 58%-ra), az értékesítésre épült lakásoké (42-ről 39%-ra) csökkent, bérbeadásra 3% épült.
Kivitelezői csoportok szerint a jogi személyiségű gazdasági társaságok a használatba vett lakások 64, az egyéni vállalkozások pedig 29%-át építették (az előző év azonos időszakában 63, illetve 26% volt ez az arány).
A nagy alapterületű családi házakat szeretjük
Az újonnan épült lakóépületek között az új családi házak aránya 58, a többszintes, többlakásos épületeké 38, a lakóparki lakásoké változatlanul 2% volt.
2014 első kilenc hónapjában a használatba vett lakások átlagos alapterülete 102 m2 volt, gyakorlatilag ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A 100 m2-esnél nagyobb lakások aránya 41%-ot tesz ki, akárcsak az előző év azonos időszakában, és a 60 m2 alatti lakások aránya is közel változatlan (27-ről 28%-ra nőtt) maradt.
Eltűnnek az önkormányzati lakások
A vizsgált időszakban 858 lakás szűnt meg, ebből 183 önkormányzati tulajdonú volt. 148 üdülőépületben 195 üdülőegységet építettek, és 211 üdülőépületben 296 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 23, az engedélyezetteké 57%-kal nőtt az előző év első kilenc hónapjához képest. Az új üdülők átlagos alapterülete 91 m2, 3 m2-rel nagyobb, mint az előző év ugyanezen időszakában.
A kiadott új építési engedélyek alapján 3826 lakóépület és 3889 nem lakóépület építését tervezik, ez rendre 13, illetve 2%-os növekedést jelent. A nem lakóépületek közül 16%-kal nőtt az ipari épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági és a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 24, illetve 17%-kal csökkent.
