Friss hír, hogy a bukaresti hatóságok megerősítik a román-szerb határ védelmét – jelentette be Gabriel Oprea, a belügyi tárcát is vezető román miniszterelnök-helyettes csütörtökön. Oprea több mint 30, a rendkívüli helyzetek kezelésében illetékes intézmény vezetőjével tanácskozott a kormány székházában az ország határai közelében zajló migrációs jelenségről, azokról az esetleges kockázatokról, amelyekkel Románia szembesülhet az európai migrációs válság miatt.
Románia határainak több mint 2000 kilométernyi szakasza egyben az Európai Unió határa is, ennek negyedét – 546 kilométert – teszi ki a román-szerb határ. Románia valamennyi nemzetbiztonsági feladatokat ellátó intézménye összehangolt módon részt vesz a román-szerb határ védelmének megerősítésében, ahova további éjszakai megfigyelésre alkalmas műszaki eszközöket telepítenek – közölte a tanácskozás után a román kormányfő-helyettes.
Megelőzésnek szánják
Gabriel Oprea megjegyezte: megelőző intézkedésekről van szó, Románia egyelőre nem szembesült bevándorlási hullámmal, a migrációs adatokban nem mutatkozott növekedés.
Nagy-Britannia lassan megtelik?
A brit statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön ismertetett negyedéves becslése szerint a márciussal zárult tizenkét hónapban nettó 330 ezer új bevándorló érkezett Nagy-Britanniába. Ez 10 ezerrel haladja meg a 2005. júniusi rekordot, és több mint háromszorosa a kormány által célul kitűzött számnak. Az egy évvel korábbi azonos időszakban mért 263 ezres adatot 28 százalékkal múlja felül.
2014 márciusa és 2015 márciusa között az egy évvel korábbi időszaki 552 ezerhez képest mintegy 636 ezer bevándorló érkezett a szigetországba, és hozzávetőleg 307 ezer távozott, kilencezerrel kevesebb mint a 2014 márciusával zárult tizenkét hónapban.
Egy éve nőnek a számok
A nettó bevándorlás ötödik negyedéve folyamatosan nő, az ONS szerint elsősorban az Európai Unió más országaiból érkezők miatt. A teljes nettó növekményen belül éves összevetésben statisztikailag szignifikáns mértékben, 53 ezerrel emelkedett az európai uniós társállamokból – elsősorban Romániából és Bulgáriából – érkező bevándorlók száma, és elérte a 183 ezret. A Romániára és Bulgáriára vonatkozó munkavállalási moratórium 2014. január 1-jén járt le.
Az EU-s bevándorlók ügye az egyik legfontosabb témája a szigetország európai uniós tagságáról szóló népszavazásnak. David Cameron kormánya jelentős szigorításokat szeretne elérni ezen a téren Brüsszelnél. A statisztikák szerint az EU-s bevándorlók 61 százalékának van munkája.
Az ONS jelentéséből az is kiderült, hogy 2014-ben először meghaladta a 8 milliót a Nagy-Britanniában élő külföldiek száma, a mintegy 64 milliós lakosság 13 százaléka, 8,3 millió volt külföldi születésű, a legtöbb – 793 ezer – indiai.
Több kérelmet nyújtottak be
James Brokenshire bevándorlásügyi államtitkár rendkívül csalódáskeltőnek nevezte az adatokat, amelyek amellett, hogy még inkább rávilágítanak, milyen komoly probléma a migráció, szerinte arra is rámutatnak, hogy az Európai Uniónak cselekednie kell.
Az ONS azt is közölte, hogy a júniussal zárult tizenkét hónapban 25 771 menedékkérelmet nyújtottak be, ami 12 százalékos növekedés a korábbi azonos időszakban jelzett adathoz képest. Összességében 11 600 ember kapott menedékjogot vagy részesült a menekülteknek járó védelem valamilyen formájában.
A franciák befogadóbbak
Franciaországban a tavalyi évhez képest eddig nem növekedett a menedékkérők száma, de az Európai Uniót sújtó menekülthullám enyhítésére az ország két év alatt befogadna mintegy 9300 menekültet – írta csütörtökön a Le Figaro.
A francia konzervatív napilap szerint az első félévben 32 ezren, elsősorban szudáni, eritreai és iraki keleti keresztény kért menekült státust Franciaországban, s a kormány reményei szerint a kérelmek száma idén sem haladja meg a tavaly regisztrált 64 ezret.
Mások felajánlásait is várják
Az uniós menekülthullám enyhítésére azonban Párizs két év alatt hajlandó lenne befogadni több mint 9300 embert, 6752-t áthelyezés címével Görögországból és Olaszországból, a többi menekültet pedig a törökországi és libanoni táborokból venné át. Ehhez azonban Franciaország – amely nem támogatja a kvótarendszert – feltételül szabja azt, hogy a többi uniós állam is tegyen hasonló felajánlást – írta a lap egy kormányzati tanácsadóra hivatkozva.
A francia kormány azt is elengedhetetlennek tartja, hogy „a migránsok görögországi és olaszországi érkezési pontjain hozzanak létre várakozási zónákat, ahol azonosítani, regisztrálni lehet, és meg lehetne különböztetni a védelemre szoruló menekülteket az illegális bevándorlóktól”. Harmadik feltételként a nemzetközi együttműködést szabja a francia kormány a rendőrségek és a titkosszolgálatok között az embercsempészek elleni küzdelemben. Végül pedig az olyan biztosnak tekintett országok megjelölését is sürgeti Párizs, ahova két-három héten belül vissza lehetne küldeni a menedékkérőket, még azelőtt, hogy megkezdődne a beilleszkedési folyamatuk.
A „vállalt humanitárius migrációs politika” nevében Franciaországban a szíriai polgárháború 2012-es kitörése óta 5741 szíriai állampolgár kapott menekültstátust. A francia kormány egyébként egy, a hazatérőket támogató központ felállítását is sürgeti Nigerben, amely az afrikai migránsok egyik fontos központja. Ezt az elképzelést a novemberben Máltán megrendezésre kerülő Európai Unió-Afrika csúcstalálkozón terjeszti elő Franciaország, előkészítésére októberben Párizsban terveznek uniós bel- és külügyminiszteri találkozót a migrációs válságról.
A szlovákok is segítenek Ausztriának
A szlovák rendőrség készen áll arra, hogy segítséget nyújtson az osztrákoknak az osztrák A4-es autópályán elhagyott teherautóban holtan talált menekültek tragédiájának felderítésében – közölte Michal Slivka, a szlovákiai országos rendőrigazgatóság szóvivője csütörtökön Pozsonyban.
A halott menekültekkel teli teherautónak ugyan magyar rendszáma volt, de a kocsin az észak-szlovákiai Zsolna mellett működő Hyza húsüzem logója, valamint több szlovák nyelvű reklámfelirat látható – mutatott rá az Aktuality.sk pozsonyi hírportál.
Valószínüleg nem a Hyza-é a gépjármű
A reklámfeliratok alapján a prágai CTK hírügynökség szerint valószínű, hogy a teherautó valamilyen módon összefüggésbe hozható a Hyza húsfeldolgozó üzemmel. A Hyza 2006 óta a csehországi Agrofert mezőgazdasági és élelmiszeripari csoport része, amelynek egyetlen tulajdonosa Andrej Babis cseh kormányfőhelyettes, pénzügyminiszter.
Karel Hanzelka, az Agrofert szóvivője a hírekre reagálva közölte: nem valószínű, hogy az Ausztriában talált teherautó jelenleg a Hyza tulajdonában van.
„A cégnek hat kocsija van, a mozgásukat ellenőrző rendszer szerint jelenleg mind Szlovákia területén találhatóak. A Hyza ráadásul nem szállít árut Ausztriába. Meglehet, hogy olyan kocsiról van szó, amelyet korábban eladtunk, de az új tulajdonos még nem ragasztotta le a régi reklámokat. Ezt a feltételezést azonban még ellenőrizni kell” – mondta Hanzelka újságíróknak.
Konferencia az ellencsempészet ellen
Az embercsempészek elleni küzdelmet szorgalmazta az osztrák kancellár a nyugat-balkáni konferencián tartott nyitóbeszédében csütörtökön, Bécsben.
Werner Faymann hangsúlyozta: „közös kötelességünk, hogy tegyünk azok ellen, akik hasznot húznak mások szenvedéséből”. A kancellár hozzátette: egyedül nem lehet megoldani ezt a problémát. Faymann igazságos menekültelosztást, uniós kvótát és az uniós határok védelmét szorgalmazta. A kancellár arról is beszélt, hogy elő kívánják mozdítani az ifjúsági mobilitást a balkáni régió és az uniós államok között.
Az EU vezetői is részt vettek
Az osztrák fővárosban csütörtökön Nyugat-Balkán konferenciát tartanak, amelyen a térség országainak kormányképviselői mellett Angela Merkel német kancellár, Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és osztrák állami vezetők is részt vesznek. A tanácskozáson a menekültkérdésről, a szélsőségesek elleni küzdelemről és a nyugat-balkáni államok uniós integrációjáról esik szó.
A konferencián elfogadtak egy hatszázmillió eurós csomagot, amellyel a tervek szerint energetikai, közúti és vasúti fejlesztéseket valósítanak meg a balkáni államokban. Ebből az összegből összesen tíz projektet támogatnak, köztük a szerbiai Nis városától Koszovó fővárosán, Pristinán át egészen az albániai Durresig haladó autópálya építését, valamint a Belgrád és Szarajevó közötti vasútvonal felújítását. A hatszázmillió eurós összeg kétszázmillió euró uniós és négyszáz millió euró egyéb intézményi támogatásból áll össze.
Konkrét lépések kellenek
Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár hangsúlyozta, a mostani konferencia megmutatta, hogy nemcsak szándéknyilatkozatokról van szó, hanem konkrét projektekről is döntenek. A következő 15 évben kétszázezer új munkahelyet is teremtenek, és további huszonnégy, a következő években megvalósuló, összesen mintegy 7,7 milliárd euró értékű projektet határoztak meg. Az alkancellár továbbá bejelentette, hogy duális képzéseket indítanak a nyugat-balkáni államokkal, szavai szerint ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy a menekültáradatot mérsékeljék.
A konferencia résztvevői egyperces néma csenddel emlékeztek meg azokról a menekültekről, akik meghaltak az osztrák A4-es autópályán sorsára hagyott, csütörtökön megtalált teherautóban.
