Kettős értékrendszer
A szakember elmondta, hogy a lakáshitelezésben a bankoknak kettős érdekrendszerben kell dolgozniuk. Egyfelől nem szabad túlértékelniük az ingatlant annak érdekében, hogy mérsékeljék a saját hitelezési kockázatukat. Ezzel párhuzamosan viszont, ha túl alacsony értéket szabnak meg, akkor egy esetleges kényszerértékesítés során a tartozásnál kevesebb pénz folyhat be.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Arról nem is beszélve, hogy az alulárazással a pénzintézetek a hitelfelvevők dolgát is megnehezíthetik, mert az ingatlan vételárának kifizetéséhez a vevőnek így több saját forrásra van szüksége. A bankok ugyanis forinthitel esetén az adott ingatlan forgalmi értékének 80 százalékát adhatják hitelként.
“Ha fizetési problémák adódnak, akkor első körben egyezségre kell törekedni, de a legrosszabb esetben is mindkét félnek az a legjobb, ha az adott lakóingatlan piaci áron és piaci körülmények között talál gazdára, mégpedig azért, mert így elkerülhető a jelentős költséggel járó végrehajtási eljárás és az ingatlanra kiírt árverés” – tette hozzá a szakember.
Mindenki jobban járhat
Balogh László szerint fontos tényező, hogy az elmúlt két évben országosan mintegy 30-40 százalékkal nőtt a lakások értéke. Ezért is lényeges a lakáshitelezéssel foglalkozó pénzintézetek felelőssége, vagyis az, hogy első körben a piacon próbálják eladni az lakásokat, ami kedvezőbb mind a hitelezők mind pedig az adósok számára annál, mintha egy esetleges árverésen keresztül adnák el az ingatlant.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az ingatlan.com elemzése szerint az értékbecslők a legnagyobb ingatlanhirdetési oldalak adataira is támaszkodnak, ugyanúgy, mint a leendő lakásvásárlók és lakáseladók. Ebből adódik, hogy a piaci áraktól nem nagyon tudnak eltérni, mert a kereslet gyorsan reagál erre.
“A piacinál olcsóbb lakásokat manapság órák alatt elviszik, így a bankokhoz és adósokhoz alacsonyabb összeg folyhat be. Ha pedig túl drága ingatlan, akkor eladhatatlan lesz, és csak a jóval költségesebb árverésen keresztül találhat gazdára, ami egyik fél számára sem kedvező forgatókönyv” – tette hozzá az ingatlan.com szakembere.
Fontos tényező hitelpiaci szempontból, hogy a nemteljesítő hitelek veszteséget termelnek a bankoknak, ez pedig a hitelek árában is tükröződik, azaz a hitelfelvevőknek és a törlesztést határidőben teljesítő adósoknak kell magasabb kamatokon keresztül megfizetniük a nem fizető adósok miatti kockázatot.
