A magyar lakóingatlanpiac jelentős növekedést ért el az elmúlt években. Az adásvételek száma 2013-ban csak 89 ezernél járt, egy évvel később 114 ezernél, 2015-ben pedig már 134 ezernél tartott a piac, ami 28, illetve 17,5 százalékos éves növekedést jelentett. A lakáspiac élénkülésével a részben befektetési céllal vásárló külföldiek aránya valamennyire csökkent a lakáspiacon, de az általuk támasztott kereslet stabilnak mondható – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Több célpontjuk is van
Európai uniós vagy egyéb állampolgársággal rendelkező külföldiek 2013-ban 6452 ingatlant vettek Magyarországon, 2014-ben már 7650-et, 2015-ben pedig 8330-at, tehát az adásvételek 6-7 százalékát adták ezekben az években.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A vásárlások mellett egy részük az eladói oldalon is megjelent, 2013 és 2015 között 15 ezer magyarországi ingatlantól váltak meg. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a külföldiek szerepéről azt mondta, hogy az adatok alapján jóval több lakást vettek, mint amennyit eladtak, ennek eredményeként, azaz több mint 7 ezer ingatlannal nőtt a külföldiek kezében lévő állomány.
A szakember hozzátette, hogy az elmúlt 3 évben a 2015-ös árrobbanás évében vásárolták a legtöbb ingatlant a külföldiek. Ezzel egybevágnak az ingatlan.com külföldiek érdeklődését bemutató adatai, 2015-ben több mint 220 ezer külföldi látogatója volt az ingatlan.com angol és német nyelvű oldalainak, ami csúcsot jelent.
Ők érdeklődnek a leginkább
Tavaly egyébként leggyakrabban egyébként német, szlovák és román állampolgárok vásároltak magyarországi ingatlant. Az elemzés szerint a szlovák és román állampolgárok a határmenti településeken, a németek a nyaralóövezetekben is vásároltak ingatlanokat, de Budapest is a célpontok között szerepelt.
“Az angol nyelvű oldalainkon elsősorban az eladó és kiadó fővárosi lakóingatlanokat, azon belül is a magasabb presztízsű budai ingatlanokat keresték, de jelentős a belvárosi lakások iránti érdeklődés is. A német nyelvű oldalakon a budapesti lakások mellett a dunántúli – Vas és Győr-Moson-Sopron megyei lakásokat és házakat keresik, és sokan érdeklődnek Balaton-parti és a Tisza-tó mellett ingatlanok iránt.
Mit adtak még a lakáspiacnak a külföldiek?
A lakásvásárlásaikon kívül a külföldiek pusztán a jelenlétükkel is hatással vannak a hazai ingatlanárakra. A turistáknak rövid távra kiadott lakáshotelek népszerűsége magasan tartja a lakásárakat főváros belső kerületeiben.
Az ENSZ turisztikai szervezetének (UNWTO) szerint ugyanis az év első kilenc hónapjában az európai célpontokat 2 százalékkal több turista kereste fel, de voltak kiemelkedő országok. Két számjegyű növekedést ért el például Magyarország, ráadásul a szervezet szerint a jövőben is a kelet-közép-európai régióban nagyobb lehet a növekedés, mint az európai átlag.
Nemzetközi összehasonlításban is jók vagyunk
A lakáshotelekkel az ingatlan.com számításai szerint akár nettó 3-7 százalékos hozamot ki lehet termelni, ami a magyar és a nemzetközi piacon is kedvezőnek számít. Mindemellett ott van a hosszú távú kiadással megszerezhető 2-6 százalékos hozam. Balogh László szerint ez a hozamkilátás magyarázatot ad arra például, hogy miért kerül 800 ezer forintba egy négyzetméternyi használt lakás az V. kerületben.
Az ingatlan.com szakértője úgy látja, hogy ameddig a Magyarországra látogató turisták száma növekszik, és a rövid távú lakáskiadás lehetősége fennáll, addig a Budapest belső kerületeiben lévő lakások népszerűek maradhatnak a hazai befektetők körében is. Ezt alátámasztják az ingatlan.com keresletre vonatkozó adatai: az idén októberben 11 százalékkal többen érdeklődtek a budapesti lakások iránt, mint egy évvel korábban, de ezt meghaladó mértékű volt az érdeklődés a belső kerületekben lévő lakások esetében. Az V. kerületi lakások iránti érdeklődés 15 százalékkal nőtt, a VI. és VII. kerületi ingatlanok esetében 58 és 39 százalékos volt az emelkedés
