A vezető előrejelzések szerint a világgazdaság idén 2,8 és 3,8 százalék között növekedhet, ami közel 1 százalékponttal alacsonyabb a tavaly kialakult konszenzusnál. Mindazonáltal az látszik, hogy miközben az általános prognózisok csökkentek, az előrejelzők egyre nagyobb figyelmet szentelnek az egyes régiók, országok, sőt szektorok növekedési pályáiban fennálló szignifikáns eltéréseknek – derül ki a McKinsey jelentéséből.

Eltérő pályákon
Ez pedig annyit jelent, hogy a 2015-ös, illetve azon túli trendek vizsgálatakor komoly hangsúlyt kell kapjanak a kritikus fontosságú regionális jelenségek és kockázatok, valamint a legfontosabb helyi gazdasági indikátorok, illetve politikai reakciók.
A GEI összeállításából kiderül, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi becslésében 3,3 százalékosra tette a 2014-es növekedést, miközben a főbb intézmények némileg visszafogták a 2016-os prognózisukat (3,1 és 4,1 százalék közé). A legtöbben úgy vélekedtek, hogy az Egyesült Államok erőteljes növekedése húzhatja a globális gazdaságot, de az eurózóna frissen beindított mennyiségi lazítási programja is szép reményekkel kecsegtet.
Miközben pedig az alacsony olajár erősen rányomja a bélyegét az olyan nyersanyagfüggő gazdaságok növekedésére, mint Brazília vagy Oroszország, Kína és India például komolyan profitálhat az enyhülő inflációs nyomásból.
Ezzel párhuzamosan a piaci volatilitás is nő, részben az alacsony olajár következtében, amely nem mellékesen jelentősen növeli a fogyasztók megtakarításait. Noha a csökkenő árak és a megtakarítások közti összefüggés országonként igen változatos, durva becslés szerint 450 milliárd dolláros összegről lehet szó, amely szignifikáns átrendeződést jelent a termelőktől a fogyasztók pénztárcájáig.
Régiós különbségek
Az egyes régiókat tekintve a McKinsey elemzői is arra jutottak, hogy az Egyesült Államok a globális növekedés egyik legfontosabb tényezője, különösen miután 2014 végén a vártnál is erőteljesebb növekedést produkált. Eközben a munkaerőpiac egyre jobb számokat mutat a világ legnagyobb gazdaságában, a pénzügyi piacok pedig szépen profitálnak a növekvő befektetői bizalomból. Jóllehet az USA számos bővülési akadályt megugrott már, a reálbérek stagnálása továbbra is komoly kihívást jelent. Az amerikai növekedésre vonatkozó összesített várakozás meghaladja a 3 százalékot 2015-re.
Az eurózóna mindeközben egyre javuló általános kondíciókkal néz szembe a tavalyi lomha növekedés után. Annak ellenére, hogy a leértékelődő euró, a deflációs és a pénzügyi nyomás hátrányosan érinti a kisebb régiós gazdaságokat, a reálgazdaság alapjai úgy tűnik, javulást mutatnak, ami megjelenik a fogyasztói bizalom, a feldolgozóipar és a kereskedelem számaiban is – köszönhetően elsősorban az alacsony energiaáraknak.
Növekedés és kockázatok
Bár a némileg 3 százalék fölötti átlagos globális növekedési előrejelzés 2015-re és 2016-ra meghaladja az elmúlt 50 év 1,8 százalékos átlagát, az üzleti vezetőket számos tényező nyomasztja a világgazdaságban. A McKinsey kutatása szerint ezek között a legfontosabbak az olaj- és gázár volatilitásának hatásai, az ukrán-orosz konfliktus európai és globális következményei, a kínai növekedés lassulásának globális kereskedelemre gyakorolt hatásai, a nem konvencionális monetáris intézkedések tőkepiacokon megjelenő következményei, illetve a görög kérdés európai megoldása, amely komoly kételyeket támaszt az eurózóna gazdasági jövőjével szemben.
Amennyiben pedig a görög kormánnyal folytatott tárgyalások is hatékony megoldással érnének véget, az eruóövezet végre kiélvezhetné az Európai Központi Bank monetáris enyhítésének pozitív hatásait, illetve az egyes tagállamok biztató teljesítményét, valamint az alacsony olajár pozitív következményeit.
A monetáris bizonytalanságok azonban továbbra is fennállnak. Az euró továbbra is esik a dollárral szemben, és a svájci frank ellenében is jelentős zuhanást élt meg, miután az alpesi ország jegybankja január 15-én elengedte a frank árfolyamát.
Az eurózóna növekedésére vonatkozó idei előrejelzéseket minden intézmény csökkentette némileg, és jelenleg kissé 1 százalék fölötti bővülést várnak átlagosan.
A keleti óriások
Kína és India mindemellett széleskörű javulást könyvelhetett el a makrogazdasági feltételek terén, köszönhetően elsősorban az alacsony energiaárak következtében enyhülő inflációnak és import számláknak.
A pénzügyi piacok erősödtek Kínában, miközben Indiában továbbra is volatilisek maradtak. A növekedési előrejelzések mindkét ország esetében enyhültek kissé: Kínában a legtöbben 7 százalék körüli gazdasági bővülést várnak 2015-ben és 6,3 százalék körülit 2016-ban. Indiában a javuló feltételek mellett 2016-ig 6,5 százalék körüli növekedéssel számolnak az előrejelzők.
Komolyan romlottak azonban a gazdasági feltételek Oroszországban, ahol a fogyasztói bizalom ötéves mélypontra zuhant, de a feldolgozóipar és a kereskedelem mutatói is romlottak. Ráadásul az infláció éves alapon 11,4 százalékra ugrott, miközben a rubel értéke durván megfeleződött az elmúlt 12 hónapban. Éppen ezért a növekedési előrejelzések is szignifikánsan romlottak: a prognózisok 0 százalékos bővülés és 0,7 százalékos zsugorodás között mozognak.