Citybeli vélemények szerint a várhatóan gyorsan hozzáférhetővé váló nyugati finanszírozási támogatás ellenére továbbra is jelentős az ukrán államcsőd kockázata.
Az energiaárakon keresztül érkezhet az infláció
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének árupiaci elemzőstábja szerint, ha az energiaárak az esetleges szállítási fennakadások vagy pusztán a geopolitikai kockázat miatt megugranak, az nyilvánvalóan átszivárogna az inflációba. Ezt különösen a közép- és kelet-európai gazdaságok éreznék meg, mivel inflációs kosarukban az energiahordozók súlya nagyobb, mint az euróövezetben: átlagosan 15 százalék körüli a valutaunióra jellemző 11 százalékkal szemben.
A ház szakelemzői szerint emellett az ukrán gabonaexport elakadása is érdemi inflációs hatásokkal járna a környező térségben, mivel Ukrajna adja a világ teljes kukoricaexportjának 18 százalékát és a globális búzaexport 6 százalékát. A Morgan Stanley szakértői az ukrán gabonaexportot akadályozó lehetséges okok között kiemelik az ukrán fizetőeszköz, a hrivnya meredek leértékelődését, ez ugyanis a termelőket a gabonakészletek felhalmozására késztetheti, fedezetként a hrivnya további gyengülésével szemben.
A cég kimutatása szerint az élelmiszerek súlya is nagyobb a közép- és kelet-európai inflációs kosarakban, mint Nyugat-Európában: átlagosan 18 százalék a 14 százalékos euróövezeti átlaggal szemben. Jóllehet egyelőre korai megjósolni az ukrajnai válság tényleges térségi inflációs átszűrődési hatásait, a jelenlegi ukrajnai helyzet felfelé ható kockázatot jelent a közép- és kelet-európai gazdaságok inflációs kilátásaira – állapítják meg a Morgan Stanley londoni elemzői. A ház szerint a régió energia- és élelmiszerár-inflációs környezete eddig különösen kedvező volt, így nem kell túl nagy külső sokk a maginfláción kívüli inflációs ütemek felgyorsításához a jelenlegi alacsony szintekről.
Marad az államcsőd veszélye
Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szerdai londoni helyzetértékelése szerint a kilátásba helyezett nyugati finanszírozási segítség ellenére korántsem múlt el az ukrán államcsőd középtávú veszélye.
A ház szerint az Oroszország további viselkedését meghatározó dinamikák változatlanul rendkívül szeszélyesek, és még mindig van legalább 30-40 százalék esély arra, hogy Moszkva katonai akciót indít Kelet-Ukrajnában valamikor a következő három hónapban. Emellett az ukrán kormány helyzete is rendkívül instabillá válhat, ha a keleti és a déli régiók elutasítják Kijev fennhatóságát.
Az Eurasia Group szakelemzőinek megítélése szerint mindezt egybevetve, nem lehet sokkal alacsonyabb 30-40 százaléknál az ukrán államcsőd kockázata. Az ukrán szuverén adóskockázatot az alkalmazott mérőszámok alapján a piac ennél sokkal magasabbnak tartja.
Még magas a CDS-árfolyam
A McGraw Hill-S&P Capital IQ globális pénzügyi szolgáltató konglomerátumhoz tartozó CMA piaci adatszolgáltató csoport kimutatása szerint az ukrán államadósság-törlesztési leállás rizikójára köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) középárfolyama a szerdai londoni kereskedésben 1100 bázispont – tízmillió dollár névértékű ötéves ukrán devizakötvényre vetítve 1,1 millió dollár – környékén mozgott, az 1083,31 pontos előző esti záró után.
A CMA számítási modellje – bár nincs egyenes korrelációban az aktuális CDS-árfolyammal – azt mutatja, hogy a piac jelenleg 51 százalék körüli halmozott valószínűséggel árazza egy szuverén törlesztésleállási esemény öt éven belüli bekövetkeztét Ukrajnában.
Nagyot drágulhat az olaj
A City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics szerdai előrejelzése szerint akár 120 dollár/hordó fölé is ugorhat a nyersolaj világpiaci árfolyama, ha az ukrán válság miatt elakad az orosz export.
A ház elemzői szerint három fő okból állhatnak le az orosz olajszállítások. Az első az, hogy Oroszország függősége a nyersolaj- és a földgázexport-bevételektől a nyugati szankciók nyilvánvaló célpontjává teszi e nyersanyagok kivitelét. A teljes orosz exportérték 60 százalékát, a költségvetési bevételeknek pedig az 50 százalékát adja a gáz- és az olajexport.
A kivitel elakadásának második fő oka a Capital Economics forgatókönyvei szerint az lehet, hogy Oroszország maga korlátozza a szállításokat, gazdasági fegyverként bevetve a földgáz- és az olajexportot az Európai Unió ellen. A harmadik tényező az, hogy Ukrajna az Európába irányuló orosz olaj- és főleg a földgázexport tranzitországa, és ez felveti a szabotázs, vagy az esetleges konfliktusokból eredő infrastrukturális károk lehetőségét.
Van alapja a félelemnek
Nyilvánvaló összehasonlítási alapot kínálnak azok az olajpiaci ellátási fennakadások, amelyeket az „arab tavasz” 2011-es fordulatai, illetve az Irán elleni szankciók 2012-ben végrehajtott szigorítása okozott. E sokkok együttesen 3-4 millió hordó napi kitermelési kieséssel jártak; ez hozzávetőleg a fele a jelenlegi orosz olajexportnak.
A globális alaptípusnak tekintett Brent olajféleség hordónkénti ára 125 dolláros csúcsokra emelkedett e kiesések miatt, és ésszerű feltételezés, hogy az olajárak hasonló szintekre emelkednének a jelenlegi 110 dollárról, ha az ukrán válság súlyos mértékben akadályozná az orosz szállításokat – áll a Capital Economics szerdai elemzésében.
A ház szakelemzői szerint ugyanakkor egy ilyen mértékű árkiugrás valószínűleg csak átmeneti lenne, a Nyugat ugyanis minden bizonnyal mozgósítaná bőséges stratégiai olajtartalékait. Emellett a viszonylag enyhe európai tél miatt a földgáztartalékok is magasak, a szezonális kereslet pedig a következő hónapokban egyébként is csökkenni fog.
Mindezek alapján a Capital Economics szakértői fenntartják azt az előrejelzésüket, hogy a Brent hordónkénti árfolyama az idei év végéig 100 dollár alá süllyed.
