Kevesebbet ér a pénzünk
Megint kevesebb négyzetméternyi lakást ér a pénzünk. Ezt a következtetést lehet levonni abból az elemzésből, melyet az Otthontérkép szakértői készítettek. A vizsgálat apropóját az értékesítési árak aktualizálása adta, mely a megvalósult ingatlan-adásvételekből kalkulált átlagárat jelenti.
Az értékesítési ár tehát nem azonos a kínálati árral, utóbbi ugyanis azt jelöli, hogy a tulajdonos mennyiért hirdeti eladó otthonát, előbbi pedig a valós eladási árra vonatkozik.
Romlott a helyzet
2015-ben az ország egészét tekintve átlagosan 13,8 százalékkal nőtt a lakások értékesítési ára, a nettó bérek esetében azonban mindössze 3 százalékos emelkedés volt megfigyelhető. Ennek hatására tehát érezhetően kevesebb négyzetméternyi lakást vásárolhattunk egyhavi fizetésünkből 2015-ben, mint 2014-ben.
A grafikonon feltüntetett trendvonal és az arányszámok elárulják, hogy egy havi átlagbérből mennyi négyzetméternyi ingatlant vásárolhatunk, ha azok átlagárával kalkulálunk. Világosan látszik, hogy az előző évekhez képest romlott a helyzet, hiszen 2014-ben több négyzetméterre volt elegendő a fizetésünk, mint a tavaly.
„Az immár két éve tartó hazai lakáspiaci áremelkedés, ami először Budapest belvárosában érződött, majd egyre kijjebb gyűrűzve mára elérte a legtöbb magyar nagyvárost is, nem csak a kínálati árakban és a félhivatalos statisztikákban, hanem a lehető leghivatalosabb forrás, az adóhivatal adataiból is látványosan visszaköszön – mondta Ditróy Gergely az Otthontérkép vezető elemzője.
„A bázis, vagyis az induló árszint alacsony, így akár 10 akár 20 százalékos növekedésről van szó (ez egy korábban 15 milliós ingatlan esetében hozzávetőleg 17-18 milliós új vételárat jelent), még mindig nem beszélhetünk igazán ’elszállt’ árakról, főleg akkor nem, ha a hazai lakásárak színvonalát összehasonlítjuk a szomszédos országokéval.”
Van ahol még nem jött el a fordulat
A hazai lakásárak nem hogy a cseh vagy a szlovén (ahol közel dupla az átlagos négyzetméterár), de még a szlovák és a horvát árakkal sem versenyeznek. A mi szintünk ma még Románia, aminek a vevők azért okkal örülhetnek. A helyzet azonban kettős, hiszen míg a felkapottabb városokban, környékeken és lakástípusoknál valóban érdemi áremelkedés tapasztalható, addig a kisvárosokban és a vidéki települések egy jelentős részén továbbra sem látható az érdemi élénkülés. Akár az árakat, akár az értékesíthetőséget vizsgáljuk, az itt található ingatlanok és tulajdonosaik számára még a 2015-ös év sem jelentett igazi fordulatot.
„A kilátások azonban összességében pozitívak: a lakáspiacon beinduló új fejlesztések – csak idén több ezer ingatlan fejlesztésének elindítása várható országszerte – további általános árszint-növekedést gerjesztenek.”
„A kisebb vidéki településeken viszont az új csok-os családi házat építők tovább nehezíthetik az egyébként is nehezebben éledező ingatlanállomány értékesíthetőségét. Ami viszont minden vásárló számára örömteli, hogy a fizetésünk még 2015-ben is sokkal többet ért a lakáspiacon, mint 5-6 évvel ezelőtt.”- folytatta az Otthontérkép vezető elemzője.
Megyei szinten nagy a különbség
Az Otthontérkép megyei bontásban is megvizsgálta az értékesítési ár és a nettó jövedelem viszonyát. A legnehezebb helyzetben ebből a szempontból a budapesti lakásvásárlók vannak, hiszen havi fizetésükből kevesebb mint 1 négyzetméternyi ingatlanra futja. Az ingatlanárak területi különbségei itt is erősen megmutatkoznak. Jó példa erre Nógrád megye, ahol csaknem 2 négyzetméterre telik egy havi nettó fizetésből. Ez azonban nem a magas béreknek tudható be, sokkal inkább az ingatlanállomány alacsony árszínvonala okozza.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
„Megyei viszonylatban igen erőteljes szórással találkozhatunk a négyzetméterárakat illetően. A legdrágábban Budapesten cseréltek gazdát az ingatlanok, átlagosan 274 ezer Ft/négyzetméteres áron. Ezt követi Győr-Moson-Sopron és Pest megye. A legalacsonyabb összeget (kevesebb mint 85 ezer forintot) Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében kellett fizetni egy négyzetméter otthonért” – mondta el Fodor Szabolcs az Otthontérkép elemzője.
Az otthonteremtési támogatás lehet a megoldás
Az ingatlanárak emelkedése leginkább a fővárost érintette, itt ugyanis 2014-hez képest minden kerületben legalább 15%-kal nőttek a négyzetméterárak. A legdrágább kerületnek az V. és a II. kerület bizonyult, ahol több mint 400 ezer forintos négyzetméterárakkal találkozhatunk. A legolcsóbb városrészek a XXIII. és a XXI. kerület, ahol valamivel több mint 170 ezer forint/négyzetméteres árral lehetett kalkulálni.
A kínálati és az értékesítési árak növekedése általánosnak mondható, habár a területi különbségek továbbra is jelentősek. Az azonban, hogy a jövedelem és az ingatlanárak növekedése és mozgása nem párhuzamos, jelentősen kihathat az ingatlanpiac alakulására.
A trend következtében az emberek kevésbé tudnak majd ingatlanra áldozni, így engedni kell igényeikből. A válság idején bekövetkező mélyponthoz képest folyamatos bérnövekedés volt tapasztalható, mely az utóbbi évben – a lakásárak növekedésével egy időben – megtorpant. Elméletben a helyzetre bizonyos esetekben az otthonteremtési támogatás is megoldást nyújthat, mely képes lehet befoltozni az ingatlanárak és a bérek növekedési üteme közti rést.
