A forintosítás is sokat kivett
Ezzel a tartalékok szintje 4,860 milliárddal maradt el a tavaly év végi szinttől és 11,686 milliárddal csökkent egy év alatt. A májusinál alacsonyabb utoljára 2008 végén volt. Már a márciusi 4,164 milliárd eurós csökkenéssel is hétéves mélypontra esett a devizatartalék szintje, áprilisban pedig további 1,118 milliárddal csökkent.
A márciusi jelentős csökkenés legnagyobb részét, 2,9 milliárd eurót a lakossági devizahitelek forintosításához kötődő jegybanki devizaswap ügyletek lejártával indokolta az MNB.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a Magyar Államkincstár devizaműveleteivel 1,2 milliárd euróval apasztották a tartalékokat, döntően egy március végén lejárt, 500 millió angol font (633 millió euró) értékű tízéves kötvény visszafizetése miatt.
Visszafizettük a hitelt
A tartalékok márciusi csökkenésében még nem jelent meg az a 1,5 milliárd euró, amellyel a kormány visszafizette a 2008-ben felvett IMF/EU hitel utolsó részletét az Európai Uniónak. Az áprilisi csökkenés viszont alacsonyabb volt a törlesztés összegénél.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az MNB 2014 óta a külső sérülékenység megítélésének javítása érdekében számos lépést tett, amelyekből eleve következett a devizatartalék szintjének, egyúttal a tartalékolás költségeinek csökkentése. Ezek között a két legfontosabb a külső adósság belföldi finanszírozásának erősítése és a jelzáloghitelek forintosítása volt. Az előbbivel az államháztartásnak, utóbbival pedig a bankszektornak segítette elő, hogy a finanszírozás egyre inkább hazai forrásokra támaszkodhasson.
Megnőtt a kereslet
A mozgásteret az adta, hogy a tartalékok szintje érdemben meghaladja a befektetők által elvárt mértéket, amit általában az éven belüli lejáratú külső adóssághoz viszonyítanak, és tavaly év végére 21 milliárd euróra csökkent. Az önfinanszírozási programból adódóan a hitelintézetek állampapír-kereslete megnőtt, ezzel az államadósság devizaaránya érdemben csökkent.
A program 2014 áprilisi bejelentése óta a forint állampapírok növekvő keresletének köszönhetően az ÁKK anélkül tudta a devizaadósságot törleszteni, hogy nemzetközi kötvénykibocsátásra került volna sor, igaz, hogy más oldalról viszont növelhette forintkibocsátását, ezáltal az államadósság devizaaránya 41 százalékról 31 százalékra csökkenhetett.
