Az Agrotax immár harmadik alkalommal készítette el adatbázisa alapján az Iránytű kiadványát, amelyben a termőföldek adásvételi és bérleti szerződéseinek adatait összesítik.
1 millió felett
Regionális szinten vizsgálva az árakat elmondható, hogy az összes régióban 1 millió forint felett volt a föld hektáronkénti átlagára. A legmagasabb átlagos földárak a Dél-Alföldön (1,652 millió), míg a legalacsonyabbak Észak-Magyarországon (1,116 millió) jelentkeztek.
Szabó Dániel Róbert egyetemi adjunktus elmondta, hogy megyei szinten – a Budapesthez tartozó földek 2,411 millió nagyságrendű átlagárát követve – Hajdú-Bihar (1,857 millió) és Békés megyében (1,854 millió) találkozhattunk a legmagasabb átlagárakkal. A legalacsonyabb átlagárakat Nógrád megye (947 ezer forintos hektárár) mutatta, a vizsgált időszakban csak ebben a megyében volt megfigyelhető 1 millió forint hektár alatti átlagár.
A szántó a legnépszerűbb
A földárak számításához felhasznált, 2017-ben értékesített földterületeket tartalmazó adatbázisban található mintegy 280 ezer hektárnyi földnek nagyságrendileg közel a fele, mintegy 131 ezer hektár a szántó művelési ághoz tartozott.
A vizsgált összes földterületnek több mint egyharmadát adták a vegyes művelési ágú – jelentős részben szántóföldi növénytermesztésben hasznosított – földterületek, összesen 98 ezer hektáros forgalommal.
A harmadik legnagyobb értékesítési volument az erdők mutatták közel 37 ezer hektáros összforgalommal, mintegy 13 százalékát adva az összes értékesítésnek a vizsgált időszakban. A gyep-, rét-, legelő művelési ágú területek (továbbiakban gyep) 8 ezer hektárt alig meghaladó forgalommal az összes forgalomnak mintegy 3 százalékát tették ki. Az összes értékesített földterületnek mintegy 1, illetve 0,4 százaléknyi részét tették ki a gyümölcsösök (2944 hektár), illetve szőlők (1116 hektár) – mondta el Szabó Dániel Róbert.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nagy forgalom az Alföldön
Az Agrotax adatai szerint 2017-ben a legtöbb föld (közel 73 ezer hektár) az Észak-Alföldön cserélt gazdát, több mint negyedét adva a tárgyévi forgalomnak. Megyei szinten a legtöbb föld Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Somogy és Szabolcs-Szatmár megyében értékesítették, megyénként 20 és 30 ezer hektár közötti összterülettel.
A legkevesebb földterületnek – 307 hektárnyi Budapesthez tartozó föld mellett – Komárom-Esztergom, Vas, Nógrád, Győr-Moson-Sopron, Tolna és Fejér megyékben lett új tulajdonosa, megyénként kevesebb, mint 10 ezer hektárral.
Mit mennyiért?
A szántók átlagára 2017-ben 13 százalékkal volt magasabb és 1,477 millió forintos hektáronkénti átlagárat ért el. A legnagyobb drágulás, közel 27 százalékos Hajdú-Bihar megyében volt. A szántóterületek esetében immár egy régióban sem volt 1 millió forint alatt az átlagár. A legmagasabb árak a Dél-Alföldön (1,725 millió) jelentkeztek, regionális szinten a legolcsóbban Észak-Magyarországon, átlagosan 1 millió forintot éppen elérő árakon lehetett szántót vásárolni 2017-ben.
Az árak a gyümölcsösök és a szőlők esetében is emelkedtek a tavalyi évben. A gyümölcsösök 1,694 millió forintos átlagáron keltek el, legdrágábban a Közép-Dunántúlon, legolcsóbban Észak-Magyarországon cseréltek gazdát. A szőlők átlagára 1,862 millió forint volt hektáronként, de a dunántúli régiót például 2 millió forint feletti átlagár jellemezte.
Sáhó Ákos ügyvezető szerint idén is áremelkedésre lehet számítani, de az uniós támogatások átalakuló rendszere miatti bizonytalanság miatt nehéz előrejelezni a trendeket.
