Emelkedett a finanszírozási képesség
A jegybanki közlés szerint a szezonális hatások kiszűrésével a mutató 2,371 milliárd eurót, 757 milliárd forintot tett ki, ami a negyedéves GDP 8,6 százalékát érte el. A finanszírozási képesség előző negyedévhez képest bekövetkezett emelkedésében elsősorban az EU-tól kapott tőketranszferek növekedése játszott szerepet – olvasható a tájékoztatásban.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A folyó fizetési mérleg egyenlege az idei harmadik negyedévben 1,289 milliárd euró volt, míg a tőkemérleg egyenlege 1,179 milliárd eurót tett ki.
Az MNB közlése szerint az idei első háromnegyed évben a folyó fizetési mérleg egyenlege 4,245 milliárd eurót ért el, a tőkemérleg egyenlege 1,430 milliárd eurót tett ki, így a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege, azaz a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség 5,675 milliárd euró volt az idei első kilenc hónapban.
Csökkent az export és az import szintje
A külfölddel szembeni felülről számított nettó finanszírozási képesség összetevői közül az áruforgalom egyenlege a harmadik negyedévben a szezonális hatásoktól megtisztítva 1,061 milliárd euró volt, ami alacsonyabb az előző negyedévi szintnél.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A harmadik negyedéves export (20,496 milliárd euró) és az import (19,639 milliárd euró) harmadik negyedéves szintje is csökkent az előző negyedévhez képest.
Ez év szeptember végén a jegybanki tartalékok értéke 23,7 milliárd eurót ért el. A közvetlentőke-befektetésen belül elszámolt adósságot nem tartalmazó nemzetgazdasági nettó adósságállomány 2016 szeptember végén 22,8 milliárd euró (az utolsó négy negyedéves GDP 20,2 százaléka) volt.
Lennullázódhat külföldi adósságunk
Oszlay András, a Takarékbank elemzője szerint kitart a külső egyensúlyi folyamatok kedvező alakulása, tovább csökkentve Magyarország külső sebezhetőségét. Az elemző várakozásai szerint a negyedik negyedévben a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség csaknem 3 milliárd euró lehet, vagyis a tavalyi év 8,7 milliárdos éves többlete idén is megismétlődhet.
Kifejtette: a nettó külső finanszírozási képesség magas többlete a külfölddel szembeni nettó kötelezettségek csökkenését támogatja. Ez kifejezetten látványos a külső sebezhetőség szempontjából kiemelten fontos nettó külföldi adósság alakulásában, amely a 2015. év végi 27 milliárd euróról 2016 szeptemberének végére 22,8 milliárd euróra csökkent a közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódó adósságelemektől, vagyis javarészt az anya- és leányvállalat közötti hiteleket leszámítva.
Mivel 2017-ben és 2018-ban továbbra is jelentős, bár a belső kereslet erős dinamikája miatt valamelyest csökkenő többletekre lehet számítani a nettó külső finanszírozási képességet tekintve, reális lehetőségnek tűnik, hogy 2020-ra Magyarország nettó külföldi adóssága „lenullázódjon” – vélekedett az elemző.
