Különleges vízum
A londoni üzleti szektor hazai és külföldi érdekeinek képviseletét ellátó nem profitorientált szervezet 104 oldalas javaslatcsomagjának fő elemei közé tartozik a „londoni vízum” lehetőségének megvizsgálása. Ez a London First szerint azt jelentené, hogy a londoni üzleti szektorban munkára jelentkező magasan képzett külföldi EU-szakemberek számára a brit kormány külön regionális migrációs szabályozást honosítana meg.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A tanulmány hangsúlyosan kitér a londoni City pénzügyi szolgáltatási központjának fontosságára is, kiemelve, hogy meg kell őrizni a City globális vezető szerepét a pénzügyi szolgáltatásokban.
A London First szerint a londoni köz- és magánszektornak egyaránt a jelenleginél „sokkal erőteljesebb hangon”, egységesen és világosan fel kell szólítania Theresa May brit miniszterelnököt, hogy egyértelmű nyilatkozatban vállaljon kötelezettséget a londoni pénzügyi szektor és professzionális kiszolgáló ágazatainak védelmére.
A szervezet szerint a szektor képviselőinek követelniük kell a kormánytól a londoni pénzügyi szolgáltatási ágazat további hozzáférését is az európai piacokhoz, olyan szabályozással, amelyben a brit EU-tagság megszűnése után is megőrizhetők a City pénzügyi szolgáltatási vállalatainak passporting-jogai, vagyis az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyei.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Milliárdos veszteség
Londoni pénzügyi elemzők már a brit EU-tagságról rendezett – a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert – tavaly júniusi népszavazás óta folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy súlyos veszteségeket okozhat a Cityben, ha Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésével együtt kivonul az EU egységes belső piacáról is, és emiatt a City bankjai elvesztik európai szolgáltatásnyújtási jogaikat.
Legutóbb az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég állított össze tanulmányt erről, modellszámításokkal kimutatva, hogy a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna, 38 milliárd font (14 ezer milliárd forint) bevételkiesést és 75 ezer munkahely megszűnését okozva a Cityben.
Költségvetési kockázat
A brit törvényhozás felsőháza is arra hívta fel a kormány figyelmét minap ismertetett tanulmányában, hogy távozásra késztetheti a City pénzügyi szolgáltatási cégeit, ha nagyon rövid időn belül nem tisztázódik, hogy a brit EU-tagság megszűnése után e vállalatok milyen feltételekkel tevékenykedhetnek az Európai Unióban maradó országok piacain.
A Lordok Háza EU-bizottságának jelentése szerint ez súlyos költségvetési kockázatokkal is jár, mivel a City bankjai és a kiszolgáló háttérintézmények a brit költségvetés teljes jövedelemadó-bevételeinek 12 százalékát, a társaságiadó-bevételek 15 százalékát adják, és a szektor 1,1 millió alkalmazottat foglalkoztat, egyharmadukat Londonban.
