Offshore társaságnak általában azokat tekintik, amelyeknek csupán annyi kapcsolatuk van a székhelyül szolgáló országgal, hogy ott jegyezték be őket, tulajdonosaik azonban nem ott élnek, és az adott országban tevékenységet sem folytatnak. A tulajdonosok azért választják ezeket az országokat, mert cégük az adott országban adómentességet vagy alacsony terheket élvez. Tipikusan ilyen adóparadicsomnak számít például a Brit Virgin-szigetek, a Seychelles-szigetek vagy Bermuda.
Nehéz felfedni a tulajdonosokat
További előny, hogy a cégtulajdonosok anonimok maradhatnak azáltal, hogy a részvényeseket nem kell feltüntetni a cégnyilvántartásban, vagy nem a tényleges, hanem a részvényesi jogokat megbízás alapján gyakorló tulajdonosokat tüntetik fel. Az offshore-országok hatóságai csak korlátozott mértékben adják át az adatokat más országoknak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Vannak olyan országok is, amelyek minden társaságot azonosan adóztatnak, de egyes jövedelemtípusokra – ilyen például a más társaságokban való részesedés után járó osztalék vagy árfolyamnyereség, a szellemi jogok (szerzői jogok, szabadalmak) licencbeadása – kedvezőbb adózást kínálnak.
A klub tagjai
Ezek közé tartozik például Ciprus, Málta vagy Luxemburg is, de esetükben a kettős adóztatási egyezményeknek és uniós irányelveknek köszönhetően kötelező információcsere van az adóhatóságok között.
Sok helyen használják a cégeket
Sokan alapítanak offshore céget befektetéseik tulajdonlására, irányítására. A jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek ezáltal eltitkolhatják személyes adataikat, adómentessé lehet tenni a korábbi befektetések értékesítéséből származó nyereséget. Külföldi befektetéseket is szívesen vásárolnak offshore társaságon keresztül. Offshore céget nem nehéz alapítani, ha a tulajdonos meg akarja őrizni az inkognitóját.
Ezzel általában megbíznak egy helyi tanácsadót az adott országban, aki elkészíti a cégalapításhoz szükséges dokumentumokat, befizeti az illetékeket, majd bejegyezteti a céget. Szükség esetén névleges részvényesről és névleges igazgatóról is gondoskodik, ők azonban külön szerződés alapján a valódi tulajdonos utasításai alapján kötelesek eljárni. A névleges részvényes által előre aláírt szerződés biztosítja, hogy a tulajdonos bármikor saját nevére vehesse a céget.
Nem illegális, amit csinálnak
Szakértők szerint bár etikailag megkérdőjelezhető, nem illegális, ha egy cég a hazai és az offshore ország törvényeit is betartva működik, ha azonban kihasználja a transzparencia hiányát, az már nem törvényes. Az offshore-tevékenység egy amerikai közgazdász, Gabriel Zucman elemzése szerint – amelyet az mno ismertetett a The Intercept alapján – éves szinten nagyjából 190 milliárd dollár veszteséget okoz világszinten. A Kaliforniai Egyetem kutatója könyvében azt állítja, 2014-ben a világ vagyonának mintegy 8 százaléka „pihent” offshore-számlákon.
Az elemzés szerint a legnagyobb offshore-vagyont, mintegy 2600 milliárd dollárt Európa halmozta fel, ami eléri a kontinens vagyonának 10 százalékát, és 2014-ben mintegy 78 milliárd dollárnyi adóbevétel-kiesést okozott. Az Egyesült Államok és Ázsia esetében csak a vagyon 4-4 százaléka pihen offshore-számlákon, ami 1200-1300 milliárd dollárt jelent. Az afrikai vagyon 30 százalékát is offshore-ban tartják.
