Nagyon elkeseredett Hollande
A Brexit „természetesen nem jár következményekkel Nagy-Britanniának az ENSZ-ben betöltött szerepére” – mondta szombaton a köztársasági elnök, miután hivatalában fogadta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt. „De tény, hogy az egész világ azt kérdezi, mi fog most történni?” – tette hozzá Francois Hollande.
A francia elnök megismételte, hogy „nagyon sajnálja a brit választást”, de „tiszteletben tartja, mert ez a demokrácia”. Azt is megerősítette, hogy a Brexit „minden következményét le kell vonni”.
„Az Európai Unió keretein belül most meg kell szerveznünk a kiválást, de azt rendben, és azon szabályok szerint kell lebonyolítani, amelyeket előírnak a szerződések” – hangsúlyozta.
David Cameron brit miniszterelnök pénteken azt mondta, hogy a helyét októberben átvevő utódára hagyja, hogy elindítsa a kilépés várhatóan kétéves folyamatát. A miniszterelnöki poszt várományosának tekintett Boris Johnson pedig úgy vélte, hogy nem kell siettetni a távozás folyamatát az EU-ból.
Jön a megtorlás?
Ezzel szemben a francia diplomácia azt hangoztatja, hogy más uniós országokkal, köztük Németországgal együtt, határozott álláspontot képvisel Nagy-Britanniával szemben, és szeretné elkerülni, hogy a britek bizonyos uniós előnyök megtartása érdekében elhúzzák a kilépési tárgyalásokat. Elemzők szerint Párizs a dominóhatás elkerülése, illetve az euroszkeptikusok lelkesedésének lehűtése érdekében is a gyors kiválást szorgalmazza.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A francia elnök kiemelte, hogy a Brexit ellenére Franciaország „fenn kívánja tartani kapcsolatait Nagy-Britanniával” gazdasági téren, a migráns- és a menekültválságot, valamint a védelmi kérdéseket illetően.
Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint Francois Hollande pénteken folyamatosan egyeztetett Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság vezetőjével, szombat délelőtt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel beszélt telefonon, este pedig Matteo Renzi olasz miniszterelnököt várja hivatalába egy informális vacsorára.
Korrigálnák a döntést
Egy másik petícióhoz pedig, amely azt indítványozza, hogy London váljon ki az Egyesült Királyságból, kiáltsa ki függetlenségét, és kérje felvételét az EU-ba több mint 120 ezren csatlakoztak szombat délutánig.
Az újabb EU-népszavazást követelő online petícióhoz, amelyet pénteken indítottak, egy nap alatt 1,26 millióan adták a nevüket. A kezdeményezők és az aláírók az EU-tagságról szóló népszavazások szabályainak módosítását követelik a brit kormánytól, úgy, hogy e kérdésről második népszavazást kelljen kiírni, ha az elsőn a választók kevesebb mint 75 százaléka vett részt, és a kilépésre vagy a bennmaradásra 60 százaléknál kevesebben voksoltak. A brit EU-tagságról szóló csütörtöki népszavazáson a részvételi arány 72,2 százalékos volt, és 51,9 százalék szavazott arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból.
Jöhet az új népszavazás?
A kezdeményezést a parlament petíciós bizottságának napirendjére kell venni. Ez a testület dönt arról, hogy hitelesek-e az aláírások, és a kezdeményezés alkalmas-e a parlamenti vitára. A brit törvények alapján a parlamentben tárgyalási időt kell biztosítani minden olyan közérdekű petíciónak, amelyet legalább 100 ezer brit állampolgár hitelesen aláírt.
Trumpot kitiltják?
Az alsóház legutóbb egy olyan petíciót vett napirendjére, amely azt kezdeményezte, hogy Donald Trumpot, az amerikai Republikánus Párt elnökjelölt-aspiránsát ne engedjék beutazni Nagy-Britanniába. E petíció előzményeként Trump egy decemberi kampánygyűlésen azt mondta, hogy London egyes városnegyedeibe a rendőrök sem mernek bemenni, mert félnek a helyi radikális muszlim közösségektől.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az amerikai nagyvállalkozó kitiltását követelő petíciót 568 ezren írták alá, és a kezdeményezésről januárban jelképes vitát tartottak a londoni alsóház képviselői, de Trumpot nem tiltották ki Nagy-Britanniából; az ilyen jellegű döntések a brit törvények alapján Theresa May belügyminiszter személyes jogkörébe tartoznak. A brit főváros önállósulását és EU-tagfelvételét indítványozó felhívást szombat délutánig 124 ezren írták alá.
Mi lesz Londonnal?
Ez a helyenként tréfálkozó hangvételű petíció Sadiq Khan londoni polgármestert szólítja fel arra, hogy nyilvánítsa Londont függetlenné az Egyesült Királyságtól, és kérje a város felvételét az EU-ba, valamint a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, amelynek Nagy-Britannia nem tagja. A petíció szerint London nemzetközi város, és meg akarja őrizni központi helyét Európában. London lakosságának 60 százaléka a bennmaradásra voksolt a brit EU-tagságról rendezett csütörtöki népszavazáson.
Új korszak következik
Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból mindkét fél számára egy új korszak kezdete, amelyben Európa további szakadásokkal számolhat – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök péntek késő este, a böjttörő vacsora után Isztambulban.
Az államfő elismerte, hogy Ankara az egész világhoz hasonlóan arra számított, hogy Nagy-Britannia az unióban marad. Figyelmeztetett: az EU-nak további országok kiválásával kell szembenéznie, ha nem tudja megújítani menekültpolitikáját, és tovább mélyíti az ellentmondásokat. A török elnök úgy vélte, hogy Európának a migránsválsághoz való „embertelen és erkölcstelen hozzáállása” vezetett az egyes tagországok nézeteltéréseihez Brüsszel szavahihetőségét illetően.
Máshol is lehetnek referendumok
Ha az Európai Unió őszinte önvizsgálatot tart, és gyorsan megteszi a szükséges lépéseket, Törökország csatlakozik a közösséghez. Erdogan szerdán jelezte: Törökország a brit példához hasonlóan népszavazást tarthat az EU-csatlakozás kérdéséről, ha az unió rosszindulatúan, iszlámellenessége miatt visszatartja a folyamatot. A britek kilépését pártolók a népszavazási kampányban azt hangoztatták, hogy törökök milliói áraszthatják el az Egyesült Királyságot, ha Nagy-Britannia az unióban marad, Törökország pedig belép. A török elnök szerint nem Törökországgal van a gond, hanem magával az unióval, amely Ankarával szemben kettős mércét alkalmaz.
Erdogan beszédében ismét felidézte David Cameron brit miniszterelnök szavait, aki személyes találkozóikon korábban mindig azt hangsúlyozta, hogy Ankara mellett áll, és mindent megtesz azért, hogy Törökországot mihamarabb felvegyék az unióba. Cameron májusban a britek bennmaradása mellett érvelve mégis úgy fogalmazott, „az eddigi török lépéseket tekintve nem valószínű, hogy Törökország a 3000. év előtt csatlakozik az Európai Unióhoz”. A török politikus úgy látja, hogy a brit kormányfő „3 napot sem bírt ki” a referendum eredményének kihirdetését követően, máris bejelentette lemondását. Az Egyesült Királyság hagyományosan támogatta Törökország felvételét az Európai Unióba.
Törökország 1963-ban az Európai Gazdasági Közösséggel írt alá társulási megállapodást, 1987-ben jelentkezett az unióba, de a csatlakozási tárgyalások csak 2005-ben kezdődtek el. A március 18-i menekültügyi megállapodás értelmében egyelőre még a török állampolgárok schengeni vízummentességének kérdése is megválaszolatlan. Brüsszel 72 feltétel teljesítésére kérte Ankarát, ezek túlnyomó többségének Törökország eleget tett, az EU szerint túl tágan értelmezett terrorellenes törvényén azonban a fenyegetettségre hivatkozva nem hajlandó enyhíteni.
Így nem mehet tovább
Mélyreható reformokra és a menekültválság sürgős megoldására van szükség az unióban – jelentette ki Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a Die Presse című osztrák napilap szombati számában nyilatkozva.
A tárcavezető szerint az uniónak a jövőben többnek kell lennie, mint ami eddig volt, csupán már Nagy-Britannia nélkül. Meg kell oldani a menekültválságot, máskülönben nőni fog a kilépést pártolók száma más országokban is. „Ez volt a brit választás fő témája is, az emberek készek voltak a gazdasági károk ellenére is az unióból való kilépést választani” – nyilatkozta Kurz.
Megváltoznak az erőviszonyok
A tárcavezető úgy véli, hogy ugyan Nagy-Britannia kilépésével az unión belüli hatalmi viszonyok változni fognak, azonban most szerinte a legnagyobb problémát az jelenti, hogy vissza kell nyerni az emberek bizalmát az unióban. Meglátása szerint az emberek azért elégedetlenek az unióval, mert aktuális követeléseiket nem teljesíti.
Kurz szerint most nem az európai integráció további elmélyítése a kérdés, az emberek nem azért elégedetlenek az EU-val, mert nem elég mély az együttműködés, hanem azért, mert nem képes megfelelni a jelenlegi kihívásoknak. Egy erősebb Európának csak a kül-, a védelmi és a biztonságpolitika nagy kérdéseiben van helye, más területeken az EU-nak vissza kell vennie a jogosítványaiból, a nemzetállamokra kell hagyni a döntést – vélekedett az osztrák külügyminiszter.
