A felzárkózó európai gazdaságok és az egykori szovjet térség
reformjainak finanszírozására 1991-ben alapított bank 0,2
százalékos átlagos GDP-növekedést vár 2015-re tevékenységi
területének egészében a tavaly mért 1,8 százalékos átlagos
növekedés után, és jövőre is csak 1,6 százalékig visszagyorsuló
térségi GDP-bővülést valószínűsít.
Az EBRD elemzői hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a régiós átlagon
belül jelentős eltérések várhatók: az orosz recesszió és a gyenge
nyersanyagárak átszűrődő negatív hatásai elsősorban a bank működési
országcsoportjának keleti felét terhelik, a tevékenységi terület
nyugati térségeinek növekedését viszont segíti az euróövezet
élénkülése és az eurójegybank (EKB) enyhítő monetáris politikája.
Ezt tükrözi az új EBRD-prognózis, amely Oroszországban 4,2
százalékos GDP-zuhanást, Magyarországon 2,9 százalékos növekedést
jósol 2015-re.
Az idei magyar gazdasági növekedésre adott előrejelzést az EBRD
0,3 százalékponttal javította, a jövő évre szóló, 2,1 százalékos
magyar GDP-bővüléssel számoló prognózist ugyanakkor 0,2 százalékkal
visszavette.
A magyar gazdaság jövő évi lassulásával számoló várakozását az
EBRD azzal a véleményével indokolta, hogy a magánszektorbeli
beruházások értéke már az idei első fél évben csökkent, és a
tavalyi évtől eltérően nem folynak nagyszabású gyárbővítések sem a
külföldi tulajdonú ipari létesítményekben.
Az EBRD szerint mindemellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB)
növekedési hitelprogramjának hatásai is kezdenek halványulni.
A magyar gazdaság erőteljesen ki van téve a globális
kereskedelem lanyhuló lendületének is, tekintettel arra, hogy
exportjának 25 százaléka Németországba irányul, emellett jelentős a
kitettsége a feltörekvő térség keresletével szemben is – áll az
EBRD csütörtöki előrejelzésében.
A bank szerint mindemellett a költségvetési ösztönzés
mozgástere is egyre korlátozottabb, mivel a magyar kormány
igyekszik visszaszerezni befektetési ajánlású szuverén
adósbesorolását a hitelminősítőknél.
Az EBRD szerint mindez együtt indokolja azt a várakozást, hogy
a magyar gazdaság növekedési üteme jövőre 2,1 százalékra lassul.
A bank Oroszországban jövőre is recessziót vár: csütörtöki
előrejelzése szerint az orosz hazai össztermék 2016-ban 1,2
százalékkal csökken az idei évre várt 4,2 százalékos visszaesés
után. Ezek mindazonáltal valamelyest javított előrejelzések: előző,
májusban ismertetett prognózisában az EBRD 2015-re 4,5 százalékos,
2016-ra 1,8 százalékos visszaeséssel számolt az orosz gazdaságban.
Az orosz gazdaság kilátásait más nagy londoni házak is
borúlátóan ítélik meg, bár a két évig tartó recesszió nem
konszenzusos előrejelzés.
A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő új
helyzetértékelésében 2015 egészére az orosz hazai össztermék 3,6
százalékos visszaesésével számol az eddigi prognózisában szereplő
2,6 százalékos idei GDP-csökkenés helyett, 2016-ra szóló orosz
növekedési becslését pedig 1,9 százalékról 0,3 százalékra rontotta.
Az S&P londoni elemzői e felülvizsgálat előzményeként szintén
jelentősen lefelé korrigálták olajár-előrejelzéseiket. A Standard &
Poor’s új prognózisa szerint a globális alaptípusnak tekintett
Brent olajfajta hordónkénti átlagára 2015 negyedik negyedében a cég
által eddig jósolt 55 dollár helyett 50 dollár, 2016-ban 65 dollár
helyett 55 dollár lesz.
Az EBRD a tevékenységi területéhez tartozó országok közül
Ukrajnában várja messze a legsúlyosabb recessziót: előrejelzése
szerint az ukrán GDP-érték az idén 11,5 százalékkal zuhan. Ez
ráadásul 4 százalékponttal rontott becslés, a májusi prognózisban
ugyanis még 7,5 százalékos idei ukrán GDP-visszaesés szerepelt.
Ukrajnában az EBRD jövőre 2 százalékos növekedést vár, de ez is
rosszabb az előző előrejelzésnél, amely 3 százalékos növekedést
valószínűsített 2016-ra Ukrajnában.
Az EBRD kitér a menekültválság hatásaira is, megállapítva, hogy
a délkelet-európai tranzitországokban, köztük Szerbiában a
menekülthullám logisztikai és költségvetési kihívásokat jelent.
A „frontországok” közül Törökországban a beáramló menekültek –
akiknek óriási többsége munkavállalási engedély nélkül érkezik – a
munkapiacon is feszültséget okoznak, mivel sokszor kiszorítják az
informális munkapiacról, főleg a mezőgazdaságból az alacsony
képzettségű török munkavállalókat, elsősorban a nőket – áll az EBRD
elemzésében.
A menekülthullám hosszabb távú makrogazdasági hatása a fogadó
országokban attól függ, hogy a menekültek mennyiben járulnak hozzá
a termelőtevékenységhez. Ha termelékeny módon tudnak belépni a
munkapiacra, annak akár pozitív növekedési hatása is lehet, bár ez
is jelenthet kihívásokat a munkahelyekért folyó verseny erősödése
miatt.
Ha azonban a menekültek nem járulnak hozzá termelékeny módon a
munkapiaci teljesítményhez, akkor jó eséllyel megterhelik a
közkiadási rendszert, sőt a költségvetés bevételi oldalának
eredményeit is ronthatják az informális foglalkoztatottság
növelésével – hangsúlyozzák az EBRD elemzői.
A bank szerint emellett a menekültek szakképzettségének sem
tesz jót elhúzódó távollétük a munkapiacról.
